eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

A leminősítés után gyors felminősítést vár a gazdasfejlesztési miniszter

Nagy Márton az inflációt közellenségnek nevezte és a kormény terveiről beszélt.

A magyar gazdaság igen kedvező reálgazdasági folyamatai következtében a mostani leminősítés után nagyon rövid időn belül újra a felminősítések időszaka fog következni - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-nek a Standard&Poor's besorolásával kapcsolatosan.

A miniszter ennek kapcsán felidézte, hogy a magyar gazdaság teljesítményét korábban már is többször elismerték a minősítő intézetek, a javuló gazdasági fundamentumok következtében többek közt 2014-ben 2016-ban és 2020-ban is sor került felminősítésre. Hozzátette, hogy a kormány most sem fogja hagyni magát, nem fog tétlenül figyelni, a beindított gazdasági intézkedések elérik hatásukat, a sikeres gazdaságpolitikának újra felminősítés lesz a következménye.

A miniszter kifejtette, hogy a kormány legfontosabb célja, hogy szemben az eurozóna több országában várható gazdasági csökkenéssel és stagflációval, hazánk 2023-ban kivédje a recessziót és 1,5 százalékos gazdasági növekedést érjen el a tavalyi igen kedvező, várhatóan 4,5 százalékos bővülést követően. Nagy Márton hozzátette:

2024-ben a gazdaság újra kilőhet, dinamikusan 4 százalék felett nőhet a GDP, amelynek alapja a beruházás-vezérelt növekedés.

Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a fenntartható gazdasági konjunktúrához el kell érni, hogy a beruházási ráta a GDP 25 százaléka fölött maradjon, 20 ezer milliárd forintra emelkedjen úgy, hogy a külföldi közvetlentőke beáramlása a GDP 7 százalékát, 10 milliárd euró fölötti szintet érjen el a következő években.

A közellenség

Kiemelte, hogy az infláció közellenség, amivel szemben folyamatosan harcolni kell koordináltan és együttműködve az MNB-vel. Hozzátette, a február-márciusban bekövetkező inflációs fordulat után év végére egy számjegyűre kell leszorítani a drágulást, s ezt a küzdelmet elmondása szerint addig kell folytatni, amíg az infláció mértéke visszatér az árstabilitás szintjére.

Az ország pénzügyi helyzetét illetően leszögezte, hogy Magyarország stabilitását, ahogy eddig is tovább erősíti a kormány, ezért szigorú költségkontrollt tartva idén 3,9 százalékra, 2024-ben pedig 2,5 százalékra csökkenti a költségvetés hiányát. Nagy Márton hozzátette, az energiaszámla szankciók miatt bekövetkezett drasztikus romlása nélkül a költségvetés már most is szufficitet, azaz többletet mutatna, ez pedig szerinte egyértelműen a stabilitás alapja.

A gazdaságfejlesztési miniszter kifejtette, hogy a szuverenitás további megerősítése érdekében a 2022-es 73,5 százalékot követően hazánk tovább fogja csökkenteni az államadósságot, amelynek szintje 2023-ban tovább apad 69,7 százalékra, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg, valamint a külkereskedelmi mérleg hiányát is kezelni kell az ikerdeficit lehető legrövidebb időn belül történő megszüntetése érdekében. Emellett további kitüntetett feladat, hogy a közelmúltban meghirdetett programok - többek közt a Baross Gábor Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, Gyármentő Program és az energiaintenzív vállalkozásokat támogató program - segítségével jelentős javulást érjen el az ország az energiafüggetlenség és az energiahatékonyság területén.

Nagy Márton mindezek mellett kiemelte, hogy mindeközben a kormány nem téveszti szem elől legfontosabb stratégiai céljait, azaz megvédi a munkahelyeket, a családokat és a nyugdíjasokat. Emlékeztetett, hogy már 7 hónapja dolgoznak több mint 4,7 millióan, miközben történelmi mélységben van a regisztrált álláskeresők száma.

Kérdésre kifejtette, hogy Magyarország valamennyi Bizottsági kérésnek eleget tett, így minden akadály elhárult az EU-s támogatások Magyarországra érkezése elől.

A miniszter összegzése szerint Magyarország stabil, az ország és a költségvetés finanszírozása biztos kezekben van, ráadásul a bizalom is töretlen. Nagy Márton emlékeztetett, hogy nemrég sikeres devizakötvény-kibocsátást hajtott végre az ország, amivel a nemzetközi tartalék soha nem látott szintre, megközelítően 42 milliárd euróra emelkedett.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×