Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP, KÉSZ) elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Czomba Sándor, a Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Holecz Gábor, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke és Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke (b-j) a jövő évi minimálbérről szóló megállapodás aláírásán Budapesten 2022. december 21-én. A megegyezés értelmében január 1-től a kötelező legkisebb munkabér 16 százalékos emelkedéssel 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 14 százalékos emeléssel 296 400 forintra nő.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Aláírták a bérmegállapodást – hivatalos az új minimálbér

A jövő évi bérmegállapodást a foglalkoztatáspolitkáért felelős államtitkár, valamint a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői is elfogadták.

|2023. január 1-jétől a minimálbér bruttó 232 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 296 400 forint lesz – mindez a minimálbér esetében 16, a szakmunkás bérminimum esetében pedig 14 százalékos emelést jelent. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán múlt héten csütörtökön született megállapodás.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a bérmegállapodás megkötése előtt azt mondta, fontos, hogy a legkisebb keresetek 2023-ban is megőrizzék reálértéküket. "Számos alternatív javaslat elhangzott a felek részéről, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal képviselőitől. Ezek a javaslatok a minimálbér és a garantált bérminimum arányának megőrzésemellett elsődlegesen arra törekedtek, hogy a bérek reálértékét 2023-ban is meg tudjuk őrizni" – mondta az elnök.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is ezt emelte ki a legfontosabb szempontok között: "Jelenlegi válságos helyzetben, amikor magas az infláció és alacsony a várható gazdasági növekedés, a reálbérek megtartása lehet a cél."

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának múlt csütörtöki ülése után hangsúlyozta, nagyon fontos és eredményes tárgyalásokon vannak túl, hiszen a legkisebb keresetek emelése közel egymillió munkavállalót érint: a minimálbér a versenyszférában, illetve a közszférában nagyjából 230 ezer embert, a garantált bérminimum pedig 730 ezret.

Az egyezség ugyanakkor túlmutat ezen az egymillió munkavállalón, hiszen ahogy az államtitkár fogalmazott, ez a felette levő béreket is megtolja, így várhatóan az átlagbérek is növekedni fognak 2023-ban.

Czomba Sándor megerősítette, a megállapodásba az is belekerült, hogy 2023-ban nem fog növekedni a szociális hozzájárulási adó mértéke.

(A nyitóképen: Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP, KÉSZ) elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Czomba Sándor, a Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Holecz Gábor, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke és Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke (b-j) a jövő évi minimálbérről szóló megállapodás aláírásán Budapesten 2022. december 21-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×