Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Jachtok horgonyoznak az egyik monacói kikötőben 2022. március 9-én. Monaco is csatlakozott az Európai Unió orosz oligarchákat sújtó szankcióihoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: Jachtok horgonyoznak az egyik monacói kikötőben 2022. március 9-én. Monaco is csatlakozott az Európai Unió orosz oligarchákat sújtó szankcióihoz. MTI/EPA/Sebastien Nogier

Sokkal nagyobb orosz vagyont zárolt Magyarország, mint amiről eddig tudni lehetett

Korábban 1,2 millió forintot mondott a magyar állam, most kiderült, hogy 350 milliárd forintnyi összegről van szó.

Magyarország november 25-éig 870 millió eurónyi, mintegy 350 milliárd forintnyi orosz vagyont zárolt – derült ki egy friss európai bizottsági összesítésből, amelyhez a Népszava hozzáfért. Azt írja a lap, hogy ez még európai összehasonlításban is jelentős összeg, főleg úgy, hogy a magyar állam a novemberi jelentéstétel előtt mindössze 3 ezer eurónyi, úgy 1,2 millió forintnyi orosz érdekeltség lefoglalásáról számolt be Brüsszelnek.

A friss táblázat szerint

  • Olaszországban például 2,3 milliárd,
  • Németországban 2,2 milliárd,
  • Ausztriában majdnem 1,8 milliárd

eurónyi orosz és részben belorusz érdekeltségre tették rá a kezüket a helyi hatóságok, míg

  • Bulgáriában ez 11,3 millió,
  • Csehországban 10,8 millió,
  • Szlovákiában 4,9 millió eurót

tett ki.

A közösség tagállamaiban eddig befagyasztott orosz magánvagyon nagyjából 19 milliárd euró. A lefoglalt orosz állami vagyon pontos összege nem ismert.

Az Ukrajna elleni háború miatt az Európai Unió eddig 1241 személy és 118 szervezet ellen vezetett be büntetőintézkedéseket, azaz elrendelte vagyonuk befagyasztását és utazási tilalommal sújtották őket. Köztük vannak politikusok, katonák, üzletemberek és oligarchák, valamint a Kreml propagandistái. A tagállamoknak kötelező zárolniuk a jegyzékben szereplők vagyonát és erről jelentést küldeniük az Európai Bizottságnak, amely arra biztatja őket, hogy gyorsítsák fel a vagyonbefagyasztást és rendszeresen frissítsék az erről szóló közös adatbázist.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt korábban az EU-csúcson elfogadták a 9. szankciós csomagot.

Az újabb szankciókat egyhangúlag fogadták el az országok, és egyebek mellett az orosz energiaszektort érintik, valamint segítik a globális élelmiszerellátást. A végleges szöveget még most alakítják ki.

(Nyitóképünkön jachtok horgonyoznak az egyik monacói kikötőben 2022. március 9-én. Monaco is csatlakozott az Európai Unió orosz oligarchákat sújtó szankcióihoz.)

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter elkezdte rendkívüli sajtótájékoztatóját – cikkünk frissül!

Magyar Péter elkezdte rendkívüli sajtótájékoztatóját – cikkünk frissül!

Magyar Péter szombaton reggel 9 órai kezdettel rendkívüli sajtótájékoztatót tart, mint a Facebookon fogalmazott, „az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugságáról.” Bemutatta a jegyzőkönyveket: a 2024. augusztus 21-i kormányülésen az Orbán-kormány először írta le a vitnyédi migránstábor szükségességét. Itt a 2024-es magyar kormányülés hivatalos jegyzőkönyve szerint „2026-ra szükséges kiélezni a migrációval kapcsolatos politikai konfliktust”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az USA és Kína között zajló – az AI uralásáért folyó – verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt az egyik fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×