A Voyager kriptotőzsde, a Celsius kriptohitelező, a Three Arrows hedge fund és legutóbb az FTX kriptotőzsde bedőlése nem vetett hullámokat a "mainstream" pénzpiacokon. Ennek magyarázata az, hogy a kriptotér egyelőre meglehetősen körkörös: a kriptobankok betétet gyűjtenek, hitelt vesznek fel egymástól, kölcsönöznek egymásnak, kereskednek - de csak maguk között, de nem lépnek kapcsolatba a reálgazdasághoz kötődő cégekkel - idézte a vg.hu Gary Gorton (Yale Egyetem) és Jeffery Zhang (Michigani Egyetem) közös tanulmányát.

A két kutató szerint egyébként kriptopiacokon a pánikok és csődök a klasszikus mintázatot követik, hiszen a befektetők természete nem különbözik ott és a régi vágású bankárok uralta patinás tőzsdeparketteken. Olyannyira nem, hogy a mostani kriptocsődök az 1837 és 1863 közötti Amerikára emlékeztetnek.

A két professzor mindazonáltal úgy véli, hogy néhány év múlva az ilyen bedőlések már jóval pusztítóbbak lehetnek, tekintettel a szabályozók azon törekvésére, hogy kanalizálják a kriptopénzek áramlását, valamint a bankárokra nehezedő befektetői nyomásra, hogy fogadják el a kriptót.

Komoly visszatartó erő volt eddig a "hagyományos" finanszírozóknak a kriptopiac rossz híre, illetve hogy nem szálltak be a kriptospekulációkba olyan, sokak által követett befektetők, mint Warren Buffett vagy Jamie Dimon (a JPMorgan Chase – a négy nagy amerikai bank közül a legnagyobb – elnök-vezérigazgatója). Igaz, a blokklánc-technológiába a JP Morgan is befektetett.