Az elmúlt időszakban tapasztalható árfolyamváltozás, -ingadozás számos vállalkozás életében okozott kihívásokat, ami megfelelő indok lehet arra, hogy esetleg a könyvvezetés devizanemén változtassanak, aminek lehetősége egyébként régóta adott.

Héhn Miklós szerint szép számban akadnak olyan vállalkozások, amelyek annak ellenére sem éltek eddig a lehetőséggel, hogy már korábban is megérte volna a váltás, elsősorban olyan export-import cégeknél, amelyeknél nagy mennyiségben köttetnek üzletek euróban, dollárban vagy más devizában. Főként külföldi leányvállalatok esetében ráadásul egyszerűsítheti is a számviteli munkát, ha azonos devizanemben vezetik a magyar könyveket, mint az anyacég – hívta fel a figyelmet a szakértő, példaként említve, hogy könnyebb leadni a a beszámolókhoz a konszolidációkat, riportokat, illetve a megfelelő kiegészítő adatokat.

Az RSM vezérigazgató-helyettese szerint

jelenleg az euró vagy dollár devizanem-választás a legegyszerűbb,

hiszen a számviteli törvény lehetővé teszi, ha egy vállalkozás még az év végig módosítja a létesítő okiratát – hogy dollárban, vagy euróban kívánja vezetni a könyveit –, már a következő év január 1-jétől megteheti. Egyéb szabály ehhez nem párosul, fontos viszont, hogy ettől három évig nem térhet majd el.

Más devizák esetében a vállalkozásnak viszont bizonyítania kell, hogy mind a bevételei, a költségei és a ráfordításai, mind mérlegoldalon a pénzügyi eszközei, a kötelezettségei legalább 25 százalékban az adott pénznemben merülnek fel, ezzel bizonyítva, hogy a funkcionális pénznem – tehát a legtöbb gazdasági ügyletében érintett devizanem – megéri a vállalkozás könyveinek vezetésére – tette hozzá Héhn Miklós.

Az Opten felmérése szerint jelenleg

a vállalatok körülbelül 0,5 százaléka, 1700 cég vezeti idegen devizanemben a könyveit.

80 százalékuk euróban, 17 százalékuk dollárban, de a top 10-ben szerepel még a cseh korona, az angol font, a svájci frank, valamint a dél-koreai von és a kanadai dollár is, tehát jellemzően olyan devizák, amelyek kapcsán valamilyen anyavállalat a leányvállalatát a saját könyvei pénznemére „kényszeríti” – ismertette az RSM számviteli üzletág vezetője.

A szakember végül megismételte, devizaáttérésre kizárólag a következő év január 1-jétől van lehetőség, aminek az év végi mérleg lesz az alapja. Gyakorlatilag az adott üzleti év forintban vezetett beszámolóját kell átváltani az év végi MNB-árfolyamon. Ez lesz az úgynevezett áttérési mérleg, amit egy független könnyvizsgálónak kell könyvvizsgálnia, hiszen ez lesz a következő év nyitómérlege az adott devizában.