A Magyar Nemzeti Bank friss hitelpiaci és betéti statisztikái alapján az látszik, hogy a lakosság esetében általánosan romlott a helyzet, miközben a vállalatoknál még sok szempontból javult. A bankszektor első körben a lakossági hitelezés lassulásán érzékeli igazán a kibontakozófélben lévő válságot - elemezte az adatokat a Portfolio.
Szeptemberben a háztartások 167 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek, ezen belül
- 79 milliárdnyi lakáshitelt,
- 39 milliárdnyi személyi kölcsönt,
- 32 milliárdnyi babaváró hitelt és
- 17 milliárdnyi egyéb hitelt vettek fel.
Mindegyik
kétszámjegyű visszaesést jelez
az egy évvel korábbihoz képest.
Míg a lakáshitelezés idén még 7 százalékos pluszban van, szeptemberben már 38 százalékos visszaesést mutatott. A személyi kölcsönök idén még 12 százalékot nőttek, szeptemberben viszont már 16 százalékkal visszaestek. A babaváró hitelek kihelyezése régóta csökken: idén eddig 24 százalékos, szeptemberben már 32 százalékos volt a mínusz.
Drágulnak a fogyasztási hitelek is: miközben az új lakáshitelek átlagos THM-je egy év alatt 4,7 százalékról 9,3 százalékra emelkedett, a személyi kölcsönöknél még nagyobb mértékben, 12,3 százalékról 17,2 százalékra ugrott.
Szeptember végén 9829 milliárd forint volt a bankok háztartási betétállománya, ami lassuló, de még 8 százalékos éves növekedést jelent.
A lakossági betétekkel kapcsolatban kiemelhető, hogy
szeptember már az ötödik olyan hónap volt idén, amikor több pénzt vettünk fel a bankokból, mint amennyit elhelyeztünk.
A forintbetéteknél 136 milliárd forint volt a szeptemberi mínusz, a devizabetéteknél pedig 13 milliárdos plusz jött össze.
Az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7 százalékos banki átlagkamat miatt.
Interaktív grafikonok és további adatok az MNB oldalán.