eur:
413.67
usd:
401.45
bux:
81752.7
2025. január 10. péntek Melánia
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a rendkívüli Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Hernádi Zsolt: a benzinársapka költségének 60-70 százalékát a Mol állja

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója az Északi Áramlat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a II. világháború óta nem akadt arra példa, hogy bármely ország alapinfrastruktúráját megtámadták volna Európában.

A 21. század nagy kihívása az energiahordozókhoz való hozzáférés lesz, amelynek jelentőségét már a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan kialakult gazdasági válság és az orosz–ukrán háború, majd a rá adott elhibázott európai szankciók is megmutatták. A 2020-as évek első két éve elegendő bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy új globális energiarend alakul ki, amelyben az energiaszuverenitás és a diverzifikált hordozókhoz való hozzáférés biztosítása elsődleges kérdés lesz. Az orosz–ukrán háború nyomán eszkalálódott globális energetikai átalakulásról szólt a XXI. Század Intézet Mozgásban Extra adása, amelyben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója osztotta meg gondolatait a témában.

Hernádi Zsolt úgy vélekedett, hogy Európa nagyon komoly problémákkal küzd az energiabiztonság terén, amit tovább súlyosbít az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek ellen intézett szabotázsakció. Hangsúlyozta, hogy 1945 óta nem akadt arra példa, hogy bármely ország alapinfrastruktúráját megtámadták volna Európában.

Szerinte a korábbi „útra már nem lehet visszatérni”.

Európának új nyersanyagforrásokat kell keresnie,

úgy látja, intenzív versenyfutás várható Ázsiával az erőforrások szűkössége miatt. Az energiaintenzív iparágak áthelyezik majd tevékenységüket Európán kívülre. Súlyosbítja a helyzetet, hogy miután az európai államok vezetői nem tudnak annyi földgázt behozni, mint amennyire a kontinensnek szüksége lenne, ezért gázhiány is sújtja Európát, ennek következtében pedig például a műtrágyagyártás 70 százaléka már most leállt – emelte ki Hernádi Zsolt.

A szankciópolitika következtében kialakult bizonytalanság nehéz helyzetbe hozza a Molt is, miután az összes térségbeli olajfinomító (Budapesten, Százhalombattán és Pozsonyban is) az orosz típusú kőolaj feldolgozására van kalibrálva. Hozzátette, hogy ezeknek a finomítóknak az átállítása 500–600 millió dolláros költséggel járna, ráadásul a különböző típusú olajok összekeverését olyan módon kellene megoldani, hogy az minél inkább hasonlítson az orosz olajra.

Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, hogy

a magyar kormány által bejelentett intézkedések költségének 60–70 százalékát finanszírozza a Mol,

ez jelentős bevételkiesést jelent a vállalat számára. (Cikkünk eredeti verziójában és annak címében a forrásként használt cikket idézve azt írtuk, hogy Hernádi Zsolt támogatja az üzemanyag-ársapkát, de a felvételen – 16.11-től – egyértelműen arról beszél az elnök-vezérigazgató, hogy a Mol finanszírozza ezeket az intézkedéseket. Cikkünk címét ennek megfelelően megváltoztattuk – a szerk.)

Elmondása szerint a Mol elkötelezett a fenntarthatósági irányelvek iránt, az olyan szolgáltatások, mint a Bubi, a Lime és a Limo is mind ebbe a sorba illeszkednek. A napelemparkokba való befektetés mellett a Mol már az úgynevezett „zöld hidrogén” technológiáját is elkezdte tanulmányozni. Ez a technológia még drága, de a Mol elnök-vezérigazgatója szerint érdemes abba invesztálni.

Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: Grönland egy népszavazásnyira van a függetlenségtől, mégsem akarja

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×