eur:
402.74
usd:
373.38
bux:
89111.5
2025. április 1. kedd Hugó
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

Elismerték Magyarország erőfeszítéseit, de még látnak elvégzendő munkát

Magyarország az elmúlt években ugyan az energetika több területén előrelépést ért el, de további jelentős intézkedéseket kell tennie az energiabiztonság, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése és az elérhető energiaárak biztosítása érdekében – áll az OECD keretein belül létrejött Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Magyarországról szóló jelentésében.

Az IEA legutóbbi, 2017-es felülvizsgálata óta Magyarország emelte klímavédelmi ambícióját a 2050-es karbonsemlegsségi cél elfogadásával: a 2020-as klímavédelmi törvénnyel világszinten is az elsők között volt, a kibocsátáscsökkentési célt jogi kötelezettségvállalás formájában is rögzítve – emeli ki a szervezet szeptemberi jelentésében, amit a Portfolio szemlézett.

Az Energiaügynökség a pozitívumok közt említi, hogy a kormány a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv elfogadásával hosszú távú stratégiát alkotott, a szén kivezetését akár 2025-ig is lehetségesnek tartja, előmozdította a napelemek telepítésének „figyelemreméltó” növekedését, a működő atomreaktorok üzemidejének meghosszabbítását, valamint fokozta a gáz- és áramhálózat nemzetközi összekötöttségét.

Ami a szenes termelést illeti, a kormány célja a legkésőbb 2030-ig történő kivezetés, bár a legutóbbi időszakig a 2025-ös lehetséges céldátumot preferálta. Az elsődleges cél ugyan nem módosult, de – amint az az IEA jelentésének megírása után kiderült – a kabinet az ellátásbiztonság érdekében már a lignitalapú termelés 2029. december 31-ig történő fokozását irányozza elő – emlékeztet a gazdasági portál.

Az eredmények elismerése mellett az Energiaügynökség több ajánlást is megfogalmaz a magyar kormány felé, hogy segítse a legégetőbb energiapolitikai kihívások kezelésében. Ezek közül az IEA külön kiemeli:

  • az energiahatékonyság növelésének lassúságát – különösen az épületek és a közlekedés területén,
  • az orosz földgáztól, kőolajtól és nukleáris üzemanyagtól való magas függőséget és sérülékenységet,
  • a tisztaenergia-beruházások akadályaként is működő hatósági energiaárakat, illetve
  • az új energiaforrások nagyobb mértékű bevonásának szükségességét.

Az IEA nem minősíti a kormány által 2022. július 13-án hirdetett energia-veszélyhelyzet intézkedéseit, így a bizonyos fogyasztási szint feletti rezsiemelést, a belföldi gáz- és széntermelés fokozását, a többlet gázimport biztosítását, valamint a Mátrai Erőmű termelésének növelését, és az energiahordozók, illetve a tűzifa „lehetséges” exporttilalmát sem.

Egyértelműen hiányosságként említi ugyanakkor a jelentés, hogy az energiaigényt az elmúlt években sem sikerült elválasztani a gazdasági növekedéstől, különösen a közlekedésben és az iparban. Ezért az IEA szerint az energiahatékonyság és az e téren kitűzött célok erőteljes növelésére van szükség – olvasható a Portfolio szemléjében, amiből mások mellett az is kiderül részletesen, hogy mit gondol az IEA a magyarországi megújulóenergia-termeléstől, illetve hazánk energiaimport-függőségéről.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Milyen titkok derültek ki az elmúlt napokban a The New York Timesból? Miért nem jó az európai vezetők stratégiája az Egyesült Államokkal és Donald Trumppal kapcsolatban? Mi az USA érdeke Oroszország kapcsán? Miért támogatják a britek ilyen erőteljesen az ukránokat? Ezekről a kérdésekről is beszélt Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Száj- és körömfájás: az állatorvos szerint a vakcinázott és a betegségen áteső állatok is időzített bombák

Csak akkor érhető el a teljes mentesség, ha már nem lesz egyetlenegy beteg vagy vakcinázott állat sem az országban – mondta az InfoRádióban Csivincsik Ágnes. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa hozzátette: ma már nem olyan jó a szarvasmarhák ellenálló képessége, mint a hetvenes években, az újszülöttek pedig még érzékenyebbek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Kijött elefántcsonttornyából az Európai Bizottság, az emberek pedig ráébresztették a valóságra

Kijött elefántcsonttornyából az Európai Bizottság, az emberek pedig ráébresztették a valóságra

Elsőre nehéz volt komolyan venni, hogy az Európai Bizottság véletlenszerűen kiválasztott európai állampolgárokkal akar konzultálni a 2028 utáni uniós költségvetésről. Aztán kiderült: a laikusnak tűnő résztvevők meglepően gyorsan megértették, hol ér véget Brüsszel hatásköre, és hol kezdődik a tagállamoké. A brüsszeli háromnapos eseményen elhangzó javaslatokat nemcsak meghallgatták, de dokumentálták is a Bizottság munkatársai, és ígéretük szerint ezek vissza is köszönhetnek a végső, 2028-2034-es közös költségvetésről szóló javaslatban. A résztvevők egy része nem EU-rajongóként érkezett, inkább azért, mert úgy érezte: eddig nem volt esélye beleszólni a döntéshozatalba, pedig nagyon is szeretett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×