Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

Elismerték Magyarország erőfeszítéseit, de még látnak elvégzendő munkát

Magyarország az elmúlt években ugyan az energetika több területén előrelépést ért el, de további jelentős intézkedéseket kell tennie az energiabiztonság, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése és az elérhető energiaárak biztosítása érdekében – áll az OECD keretein belül létrejött Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Magyarországról szóló jelentésében.

Az IEA legutóbbi, 2017-es felülvizsgálata óta Magyarország emelte klímavédelmi ambícióját a 2050-es karbonsemlegsségi cél elfogadásával: a 2020-as klímavédelmi törvénnyel világszinten is az elsők között volt, a kibocsátáscsökkentési célt jogi kötelezettségvállalás formájában is rögzítve – emeli ki a szervezet szeptemberi jelentésében, amit a Portfolio szemlézett.

Az Energiaügynökség a pozitívumok közt említi, hogy a kormány a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv elfogadásával hosszú távú stratégiát alkotott, a szén kivezetését akár 2025-ig is lehetségesnek tartja, előmozdította a napelemek telepítésének „figyelemreméltó” növekedését, a működő atomreaktorok üzemidejének meghosszabbítását, valamint fokozta a gáz- és áramhálózat nemzetközi összekötöttségét.

Ami a szenes termelést illeti, a kormány célja a legkésőbb 2030-ig történő kivezetés, bár a legutóbbi időszakig a 2025-ös lehetséges céldátumot preferálta. Az elsődleges cél ugyan nem módosult, de – amint az az IEA jelentésének megírása után kiderült – a kabinet az ellátásbiztonság érdekében már a lignitalapú termelés 2029. december 31-ig történő fokozását irányozza elő – emlékeztet a gazdasági portál.

Az eredmények elismerése mellett az Energiaügynökség több ajánlást is megfogalmaz a magyar kormány felé, hogy segítse a legégetőbb energiapolitikai kihívások kezelésében. Ezek közül az IEA külön kiemeli:

  • az energiahatékonyság növelésének lassúságát – különösen az épületek és a közlekedés területén,
  • az orosz földgáztól, kőolajtól és nukleáris üzemanyagtól való magas függőséget és sérülékenységet,
  • a tisztaenergia-beruházások akadályaként is működő hatósági energiaárakat, illetve
  • az új energiaforrások nagyobb mértékű bevonásának szükségességét.

Az IEA nem minősíti a kormány által 2022. július 13-án hirdetett energia-veszélyhelyzet intézkedéseit, így a bizonyos fogyasztási szint feletti rezsiemelést, a belföldi gáz- és széntermelés fokozását, a többlet gázimport biztosítását, valamint a Mátrai Erőmű termelésének növelését, és az energiahordozók, illetve a tűzifa „lehetséges” exporttilalmát sem.

Egyértelműen hiányosságként említi ugyanakkor a jelentés, hogy az energiaigényt az elmúlt években sem sikerült elválasztani a gazdasági növekedéstől, különösen a közlekedésben és az iparban. Ezért az IEA szerint az energiahatékonyság és az e téren kitűzött célok erőteljes növelésére van szükség – olvasható a Portfolio szemléjében, amiből mások mellett az is kiderül részletesen, hogy mit gondol az IEA a magyarországi megújulóenergia-termeléstől, illetve hazánk energiaimport-függőségéről.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×