Infostart.hu
eur:
367
usd:
334.22
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pexels.com

Itt a német–dán menekülőút az orosz gáztól való függésből

A Balti-tengerre tervezett 9 milliárd eurós tengeri szélenergia-központ a német és a dán kormány szerint jelentős lépést jelent majd abban a folyamatban, amelynek célja Európa leválasztása az orosz gáztól való függőségéről.

Az úgynevezett Bornholm energiasziget több szélerőműparkot köt majd össze, és az általuk termelt energiát a két ország között osztja szét. A projekt kapacitása több mint 3 gigawatt lesz – ami 4,1 millió háztartás számára elegendő energia –, miután várhatóan 2030-ban megkezdi működését.

A dán kormány számításai szerint maga a tengeri szélerőmű mintegy 6 milliárd euróba fog kerülni, a hozzá kapcsolód infrastruktúra kiépítése pedig további 3 milliárd euróba. A projekt költségein – és majd a nyereségén is – a német 50Hertz hálózatüzemeltető és dán partnere, az Energinet – ami az energiaközpontot és a szárazfölddel való összeköttetést építi – fognak osztozni.

A Bloomberg értesülései szerint az energiasziget beindulása után más országoknak is lehetőségük lesz csatlakozni a projekthez, amihez viszont mindkét fél jóváhagyása szükséges lesz – írja a Portfolio.

„Az energiasziget az orosz gázt Európába vezető nagy vezetékek közelében halad majd, de most már az orosz helyett saját energiánk lesz” – nyilatkozta Robert Habeck német energiaügyi miniszter.

Az Európai Bizottság célja, hogy 2050-re a jelenlegi 12 gigawattról 300 gigawattra növelje Európa tengeri szélenergia-kapacitását.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×