Infostart.hu
eur:
388.66
usd:
330.04
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Készpénzt tesz pénztárcájába egy látogató a 20. Sziget fesztivál 3. napján a budapesti Hajógyári-szigeten 2012. augusztus 10-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Érdekes eredmények a magyar bér- és adószínvonalról

Ilyen például, hogy a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve - főleg az alacsony jövedelműeknél.

A Mazars idén tizedik alkalommal kiadott 2022-es közép- és kelet-európai Adóbrosúrájában 22 ország - a visegrádi négyek mellett Délkelet-Európa államai, Németország, Ausztria, Oroszország, Ukrajna és a balti államok - adórendszerét vizsgálta. Az élő munka adóterhelése továbbra is viszonylag széles skálán, 15 és 51 százalék között mozog a régióban.

Az összehasonlításkor a munkát terhelő összes adót figyelembe vették, fizesse azt akár a munkáltató, akár a munkavállaló. Az eredmények szerint bár kicsivel csökkent itthon az állami elvonás (a szociális hozzájárulási adó szintje csökkent 13 százalékra), de ezzel együtt

Magyarország az alacsonyabb bérkategóriákban így is az utolsó helyre szorul

- mutatott rá H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Ennek az az oka, hogy Magyarországon egykulcsos az adórendszer, ami ugyanazzal az adóterheléssel sújtja a jövedelmeket az alacsony és a magasabb bérkategóriákban is. (Magyarország mellett egyébként például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, míg Ausztria, Németország, Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia viszont kitartanak a progresszív adózás mellett.)

Ezzel szemben ahol többkulcsos az adórendszer, ott a magasabb jövedelmeknél magasabbak a kulcsok - ezeket vizsgálva Magyarország a középmezőnyben van. Ha valaki 2 vagy 3 gyermeket is nevel, akkor még jobb a magyar statisztika, hiszen a hazai adórendszer erőteljesen támogatja a gyermekvállalást.

A több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve.

Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokat alkalmaz.

A minimálbér szempontjából Magyarország a középmezőnyben van. A visegrádi országokban 500-650 eurós minimálbér jellemző, Magyarországon a mostani euróárfolyamon 500 euró ez a juttatás.

Vannak ennél szegényebb országok, így például Koszovó, Ukrajna, Albánia, Bulgária mögöttünk van, de

a nyugati országok előttünk járnak, sőt még Szlovénia is, ahol a minimálbér 1000 euró fölött van.

Ausztriában és Németországban pedig a minimálbér inkább a 2000 eurót közelíti.

A versenyszférában megkereshető átlagbér Magyarországon nagyjából 1300 euró körül van a Mazars kimutatása szerint, ám Szlovéniában 2000 euró, Ausztriában és Németországba pedig 3-4 ezer vagy annál is magasabb. Az láthatóan egy másik közeg - mondta H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

2025-ben a technológia terén egyértelműen szinte minden a mesterséges intelligencia fejlődéséről szólt, a vezető AI-vállalatok pedig rendkívüli tempóban dobták idén piacra az újabbnál újabb megoldásaikat. Bár az év során sokan tartottak az "AI lufi" kidurranásától, a benchmarkok alapján az új modellek messze felülmúlták a tavalyiakat, bizonyos területeken pedig már meg is haladták az emberek képességeit. Az LLM-ek mérhető tudása azonban csak az egyik fontos tényező: az automatikus működés a másik elem, amelyről idén gyakran szó esett, különösen az általános mesterséges intelligencia (AGI) elérésével kapcsolatos várakozásokra utalva. A fejlődés ugyan egyértelműen látszik ezen a területen is, a vállalatvezetők és AI-kutatók igen megosztottak a kérdést illetően: egyesek szerint két évre, mások szerint egy évtizedre vagyunk a legokosabb emberek képességeit meghaladó, teljesen autonóm működésre képes AI-rendszerektől. Sőt, egyes vélekedések szerint addig még az AI-hoz való teljes tudományos megközelítésnek is változnia kellene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×