Koji László elmondása alapján az építési ágazatra jellemző az önfoglalkoztató egyéni vállalkozóknak a nagy száma: a 147 ezer vállalkozás közül a többség, 84 ezer katás. Vagyis nagyon nem mindegy, hogy az adózási lehetőség, az üzleti helyzet miként alakul. Az ÉVOSZ-elnök hozzátette: mindenképp szükséges, hogy az építési vállalkozásoknál a kata maradjon, és erre nagy figyelmet kívánnak fordítani, de változtatást javasolnának az értékhatárnál.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőiparban, különösen az elmúlt két évben a kata felső határát, vagyis az évi 12 millió forintos bevételt nagyon gyorsan el lehet(ett) érni, ezért sokan a családtagok nevére újabb vállalkozói igazolványokat váltottak ki, miközben további szakember, referencia, tőkeerő vagy újabb vállalkozóismeret nem jelent meg. „Csak szaporodtunk, adózási megfontolásból, mint esőben a gomba” – fogalmazott. Mindezt viszont nem tartja jónak, mert megtévesztő lehet a megrendelő számára, hiszen nem föltétlenül valós vállalkozóval találkozik.

A fentiekből kiindulva az ÉVOSZ a kedvezményes adózásnak a választhatósági kritériumai között

nagyobb nyomatékkal szeretné megjeleníteni azt, hogy valós vállalkozásról van szó.

Magyarán előírnák a vállalkozói ismeretekről szóló vizsgakövetelményt, vagy a minimális tőkeerőt. De az elvárt éves eredmény is szóba jöhetne, ahogyan a tevékenységhez szükséges közvetlen jogosultság megléte is, ami biztosítaná a megrendelőt, de egyben más vállalkozókat is, hogy egy valós vállalkozóról van szó – magyarázta Koji László.

Az ÉVOSZ a bevételi határt is átírná, ha rajtuk múlna, tekintettel az építőipari árakra, dupláznák, de legalább 20 millió forintra emelnék, szigorítva a kata-adózási lehetőségét – tette hozzá Koji László.

Ezt tervezi a kormány

A katás adózás átalakítása a kormányülésen is szóba került. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki Kormányinfón ezzel kapcsolatban közölte: a kormány azt tervezi, hogy jövő januártól emeli a kiadozó vállalkozások tételes adójának felső határát.

Döntés egyelőre nincs, a cél azonban az, annak feleljen meg az adónem, amiért bevezették. Tehát, hogy ne a nagy cégek vezérigazgatói kapják katásként a jövedelmeik egy részét, hanem hogy a hagyományos kis egzisztenciák alkalmazhassák a kedvezményes adónemet – magyarázta Gulyás Gergely.

Havi 1,5 millió forintban lehet a határ, így évi 18 millió forint lenne a küszöbérték, amíg igénybe lehet venni a kedvezményes kata-adózás lehetőségét – emelte ki.

MKIK, IPOSZ és BKIK

A kata átalakításának tervéről elsőként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt még májusban. Parragh László azt mondta, fenn kell tartani az önfoglalkoztatók és az alacsony egzisztenciájú vállalkozások esetében a katát, de ki kell zárni azokat, akiknél ez bújtatott foglalkoztatás. Az MKIK elnöke emellett kiemelte a valorizáció szükségességét is.

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke szerint is ez az egyik legfontosabb szempont, vagyis értékállóvá kell tenni a katát. Az IPOSZ részéről sok éve mondják, hogy az 50 ezer forintos adót fizető fővállalkozások vagy fővállalkozók nem fognak nyugdíjhoz jutni, a 200 ezer forintos minimálbérrel viszont a 75 ezer forintot befizető katás vállalkozók sem fognak megfelelő ellátásban részesülni – nyilatkozta Németh László.

Az MKIK elnöke szerint a katás adózók 20-30 százalékát, vagyis körülbelül 100 ezer főt érinthet a bújtatott foglalkoztatás. Az IPOSZ elnöke szerint 300-400 ezer katás viszont tisztességesen adózik. Németh László úgy látja, sokan korábban a szürke- vagy a feketegazdaságban működtek és a kata megjelenésével lettek tisztességes adófizetők.

A fővárosi kamara szerint Parragh László katát illető nyilatkozatai ellentétesek az MKIK alapszabályával és kizárólag az ő személyes nézeteit tükrözik. A BKIK átalakított formában tartaná meg a katát, 4 csoportba sorolva a vállalkozásokat és online konzultációban kéri ki az érintettek véleményét. Erről bővebben itt írtunk.