Korábban az MNB alelnöke utalt arra, hogy a jegybank számításai szerint 10,5 százalék körül lehetett az infláció, és az elemzők is ilyen szintre számítottak, de még ezt is meghaladta a 10,7 százalékos mért érték – emlékeztetett Beke Károly.

Több mint 20 éve nem volt példa arra, hogy két számjegyű legyen az infláció. Legutóbb 2001 nyarán volt erre példa, a mostaninál magasabb értékre pedig 1999 decemberében.

Az inflációt továbbra is az élelmiszerek áremelkedése húzza, egy év alatt 18,6 százalékkal emelkedett az áruk átlagosan, és még egy hónap alatt is 3,5 százalékos volt a drágulás. Ez azt jelenti, hogy

májusra begyűrűzött az orosz-ukrán háború hatása és a globális élelmiszerár-emelkedés.

Emellett átlagon felül, 11,4 százalékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkek ára. Itt egyrészt a forintgyengülés hatásait lehet látni, másrészt az energia- és nyersanyagárak jelentős globális áremelkedéséről.

Májusban még az egyéb cikkek és üzemanyagok árának emelkedése is 10 százalék fölött volt.

Az elmúlt hónapok alapján az európai középmezőnyben vagy annak első felében található a májusi magyar inflációs ráta (az Eurostat még nem közölt májusi adatokat). A balti országokban már a 20 százalékot közelíti az áremelkedési ütem, de a régiónkban is a cseheknél, lengyeleknél 14 százalék körüli az infláció, valamint Nyugat-Európában is voltak az elmúlt hónapokban jócskán 10 százalék fölötti értékek.