Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára interpellációra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Az inflációról és a panelprogramról is szó volt a parlamentben

Az ellenzék szerint a kormánynak azért kell megszorításokat bevezetnie, mert a választás előtt két kézzel szórta a pénzt. A kormány szerint a különadó és a többi új intézkedés még csak nem is megszorítás.

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője szerint a kormány megszorításokat vezet be, és nem az orosz-ukrán háború miatt. Majdhogynem helikopterrel szórta a pénzt a kormányt annak érdekében, hogy a választásokon nyerni tudjon – mondta a politikus.

Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a gazdasági válságot okozó magas inflációnak más okai vannak. Az ismert okok közül kiemelkedik az elhibázott uniós rezsipolitika, az energiaárak emiatti jelentős növekedése, de a magyar kormány minden eszközt felhasznál, hogy az ország gazdaságát, a Magyarországon élő családokat ez ne érintse - fejtette ki.

Jakab Péter, a Jobbik és Fekete-Győr András, a Momentum parlamenti frakcióvezetője arról beszélt, hogy a cégek a fogyasztóikkal fogják megfizettetni a megszorítások árát. Fekete-Győr András szerint a hatósági benzin vagy élelmiszeráraktól eltérően itt a cégek egyszerűen megemelik az árakatm és a vásárlókkal, vagyis a fogyasztókkal fizettetik ki a különadókat.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a Momentum a multikat védi.

"Én tudom, hogy nagyon szeretnék, hogy mi csökkentsük, ami kizárt, a családtámogatásokat, a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjemelést, az adóvisszatérítést, az adómentességet. Ezt az örömet biztosan nem fogjuk megadni önöknek. A magyar családok pártján állunk" - emelte ki.

Magyarország jövő évi költségvetése a legnehezebb időszakban is egyensúlyban lesz, megtartja a gazdaság növekedési képességét és megvédi a rezsicsökkentést – ígérte Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár napirend előtt az Országgyűlésben.

Köszönetet mondott az ukrán szószóló

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló köszönetet mondott minden magyar embernek, aki segítséget nyújtott vagy nyújt Ukrajnának és az onnan menekülni kényszerülőknek. Köszönetet mondott a kormánynak is, a rendvédelmi szerveknek, az önkormányzatok állami és magánintézményeknek és az önkénteseknek.

Rámutatott arra, hogy 104 napja folyik a véres háború, amelyben ártatlan civilek és hős katonák halnak meg. Sorolta azokat az ukrán művészeket, sportolókat, akik önként álltak be a seregbe, hogy védjék a hazájukat az agresszorral szemben.

Felszólalása végén rövid csenddel emlékezett az áldozatokra. Ez alatt az Országgyűlés valamennyi képviselője néma felállással emlékezett.

Felszólalására Szijjártó Péter válaszolt. Azt mondta: Magyarország kormánya már a háború kirobbanása óta elítéli az Ukrajnát ért orosz katonai agressziót. "Kiálltunk és ki is állunk Ukrajna mellett, minden létező támogatást megadunk azoknak, akiknek a háború elől kell menekülniük" - jelentette ki.

Eddig mintegy 740 ezren érkeztek Ukrajnából - ismertette. Az itt maradóknak iskoláztatást vagy munkát is biztosít az állam. Ez erkölcsi és jogi kötelességünk is - hangsúlyozta.

A panelprogram folytatódik

Arató Gergely (DK) arról kérdezte a technológiai és ipari minisztert, folytatódik-e a panelprogram, és abban hány lakást terveznek felújítani a következő években, és miből finanszírozzák ezt. A kérdés fontosságára utalva arról beszélt: pénz híján sok alacsony jövedelmű ember nem tudja fűteni lakását télen, a felújítás számukra is megtakarítást jelentene. A legzöldebb energia, amit nem használunk fel, amit meg sem kell termelni - fogalmazott a képviselő. Hozzátette, a panelprogram révén ötödével csökkenthető a fűtésre fordított energia mennyisége, ráadásul az ország energiafüggősége is csökkenthető ezen a módon.

Válaszában Koncz Zsófia, a tárca parlamenti államtitkára a környezetvédelem ügyének fontosságát hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a panelprogram fontosságának lényeges voltát miniszterjelölti meghallgatásán is megemlítette a tárcavezető.

Hozzátette: az első Orbán-kormány indította el ezt a programot, amely az idők során bővült. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány tovább kívánja ösztönzi a jelentős energiamegtakarítást lehetővé tévő fejlesztéseket, és a napelemes rendszerek telepítését is támogatja, hiszen elkötelezett a magyar emberek életminőségét javító intézkedések mellett, és ha ezt az ellenzék is támogathatja, akkor ezt kinyilváníthatja a jövő évi költségvetés megszavazásával.

Az interpelláló képviselő jelezte: nem fogadja el a választ.

Jobbik: mi lesz a kilakoltatásokkal?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a megnövekedett számú végrehajtások kezelésére vonatkozó kormányzati szándékokról kérdezte az igazságügyi minisztert, felidézve, ciklusokon átívelő téma a kilakoltatások áldozatainak segítése.

Arról beszélt: korábban előfordult, hogy "a kormány paktumot kötött a végrehajtókkal", és negyedéves kilakoltatási kvótákban állapodtak meg, de volt, amikor a moratórium miatt időt nyertek az adósok. Hozzátette: a moratórium lényegében lejárt, és nem látni tisztán, mit hoznak a következő hetek, partner-e a kormány a hosszabbításban.

Répássy Róbert, a tárca parlamenti államtitkára felidézte: a parlament döntése következtében a covid-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet megszűnt, a határidők június közepén újrakezdődnek, hozzátéve, a moratórium két éve alatt az érintettek fel tudtak készülni a kiürítésre. Megjegyezte: kilakoltatásra az ügyek fél százalékában volt szükség. Megjegyezte: "a 2010 előtti kormányzás mellékterméke" volt a devizahitelezés és az általa okozott csapdahelyzet.

Az interpelláló a választ nem fogadta el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×