Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
investment protection concept, growth money capital, banking
Nyitókép: anyaberkut/Getty Images

Itt a világbanki jóslat a magyar gazdaságról!

2023-ra és 2024-re is van növekedési prognózis.

A Világbank szerint a magyar gazdaság az idén 4,6 százalékkal, jövőre 3,8 százalékkal, 2024-ben pedig 3,4 százalékkal bővül - derül ki a világszervezet kedden publikált globális gazdasági előrejelzéséből.

Az idei magyar növekedésre vonatkozó prognózisát 0,4 százalékponttal, a jövő évit 0,5 százalékponttal rontotta januári előrejelzéséhez képest a Világbank.

A Magyarországot is magában foglaló európai (Nyugat-Európa nélkül) és közép-ázsiai régió gazdaságára ennél lényegesen rosszabb adatokat várnak: arra számítanak, hogy a térség összesített GDP-je 2,9 százalékkal visszaesik az idén, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal nő.

A Világbank kedden jelentősen, 1,2 százalékponttal 2,9 százalékra csökkentette idei globális növekedési előrejelzését, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ukrajnai háborúja súlyosbította a pandémia okozta károkat, így számos országnak recesszióval kell szembenéznie. A Világbank szerint a globális növekedés 2,9 százalék körül fog mozogni 2023-ban és 2024-ben is. Úgy vélik, a globális infláció kissé csökken ugyan a következő évben, de továbbra is a legtöbb országban a célszámok felett alakul.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×