Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Nyitókép: Pixabay

Megérheti a nyugdíjazás helyett tovább dolgozni - vagy mégsem?

Magyarországon az elmúlt években egyre nőtt a 65 év feletti munkavállalók száma és aránya. A jegybank új javaslatcsomagjában ajánlott változtatások, mint a nyugdíjbónusz bevezetése, szintén a nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavállalásra ösztönözné az idősödő korosztályt. Megéri nyugdíjazás helyett tovább dolgozni, vagy még mindig jobban járna, aki nyugdíj mellett vállalna munkát?

A Magyar Nemzeti Bank új, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését. Az idősebbek foglalkoztatásának növelését az öregségi nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz emelésével kívánják elérni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatási adatbázisa alapján az idősödő korosztály foglalkoztatottsága így is évről évre emelkedik Magyarországon – írja a Pénzcentrum. Amíg a 2012-es évben még átlagosan 34,4 ezer fő volt a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma, addig 2022. első negyedévében már 105,7 ezer fő. Mindeközben az ehhez a korcsoporthoz tartozók száma is egyre emelkedett: 2012. január 1-jén a 65 év felettiek száma 1,676 millió fő volt, mely 2021-re 1,977 főre nőtt. A dolgozó nyugdíjas korúak aránya ettől függetlenül folyamatosan nőtt 2015 óta.

Ráadásul amíg a 65 év felettiek aránya 2012 óta éves szinten 1,3-2,8 százalékkal lett több, összességében pedig 2012-ről 2021-re 17,9 százalékkal, a foglalkoztatott idősek aránya 1,8-5 százalékkal bővült éves szinten, és 2012. első negyedévétől 2022. első negyedévéig megháromszorozódott – jegyezik meg.

Sírig tartó munka?

A gazdasági lap mások mellett arra is kitér, hogy egy magyar fiatal számára a munkás évek várható száma 2017-ben még 33,7 év, 2013-ban 30,8 év volt. 2020-as adatok szerint Magyarországon 36 évet tölthetnek majd munkával a 15 évesnél idősebbek. Az adatok szerint ráadásul a magyar férfiak átlagosan 3,8 évvel több időt töltenek munkával mint a nők. Mivel ezek a számok átlagot mutatnak, ez azt jelenti, hogy egyre többen vannak olyanok, akik a nyugdíjkorhatár elhagyása után is tovább dolgoznak.

„Hazánkban alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozó nyugdíjasok száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. Az idősebb korosztályok foglalkoztatásának növelése érdekében javasoljuk, hogy emelkedjen a korhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz” – ítja az MNB a javaslatcsomagjában.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó Simonovits András nyugdíjszakértő szerint amíg más országokban bónusz jár a nyugdíjba vonulás halasztásáért, addig hazánkban az általános korhatáron túlra halasztott nyugdíjba vonulás évi 6 százalékkal növeli az induló nyugdíjat. Ez egyáltalán nem kevés, de az érdekeltek alig tudnak róla, ráadásul 2021 óta a nyugdíj melletti munkavégzés esetén nem kell semmilyen járulékot sem fizetni, aláásva a bónusz hatását.

Farkas András „nyugdíjguru” is arra hívta fel a figyelmet, hogy szükség lenne, hogy az állam tovább bátorítsa munkára a nyugdíjkorhatár elérése után is az embereket, bár erre most is számos módszer van. A szakértő szerint

jelenleg sokkal jobban megéri a nyugdíj mellett is dolgozni,

hiszen egyrészt semmilyen járulék nem terheli sem a munkavállalót vagy a munkáltatót, másrészt jóval többet kapnak így, mintha nem igényelnék a nyugdíjat, és folytatnák a munkát az évi hat százaléknyi nyugdíjbónuszért. A javaslat azzal sem számolt Farkas András szerint, hogy a nők korkedvezményes nyugdíja annyira népszerű, hogy a jogosultak kétharmada igényli, tehát a nők java része esetében fel sem merül, hogy tovább legyenek jelen a munkaerőpiacon.

Címlapról ajánljuk
Foci-vb: leginkább a drónok és a magányos támadók miatt aggódik az FBI

Foci-vb: leginkább a drónok és a magányos támadók miatt aggódik az FBI

Az Egyesült Államokban nemcsak a helyi rendőri erők, hanem a szövetségi hatóságok is kiveszik a részüket a foci-vb helyszíneinek biztosításából, különös tekintettel a drónvédelemre. Az FBI külön képzést is tartott a pilóta nélküli eszközök elhárításához, a vendéglátó városok rendőrségei pedig több millió dollár értékben vásároltak drónelhárító technológiákat.

Polt Péter személyes véleményt közölt az alkotmánybírósági eljárás kérdéseiről

Személyes véleményt közölt az alkotmánybírósági eljárás néhány kérdéséről Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az intézmény weboldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×