Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Előre fizethet az állam a károsultaknak

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosításáról szóló tervezetet.

A legfőbb cél a károsult mezőgazdasági termelők terheinek enyhítése a kárenyhítési rendszerben előlegfizetés bevezetésével, különösen a tavasszal jelentkező fagykár okozta károkra reagálva. A klímaváltozás miatt az időjárási kockázatok súlyosbodnak, így a mostani módosítás indokolttá vált, hogy gyorsabb és hatékonyabb pénzügyi támogatást nyújtsanak a károsultaknak – olvasható a jogszabálytervezetben.

A szélsőséges időjárás már az elmúlt években is jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, ez a probléma a klímaváltozás következtében állandósulni látszik, sőt az idei évben a kilátások tovább romlottak. A tavaszi fagykárral érintett területek nagysága 2026 júniusáig meghaladta az előző évit.

A károsult mezőgazdasági termelők terheinek enyhítése érdekében meg kell teremteni a kárenyhítési rendszerből az előlegfizetés lehetőségét, ezért a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkktv.) módosítása szükséges – áll az indoklásban.

A törvénytervezet kiegészíti az Mkktv.-t egy új alcímmel, amely a kárenyhítési előleg törvényi szabályozási szintet igénylő előírásait tartalmazza, továbbá felhatalmazást ad miniszteri rendelet megalkotására a magasabb szabályozási szintet nem igénylő részletszabályok tekintetében.

A legfontosabb változtatások:

  • Bevezetésre kerül a kárenyhítési előleg intézménye, amely lehetővé teszi a károsult termelők számára, hogy a végső kárenyhítő juttatás megítélése előtt előleget kapjanak.
  • A törvény kiegészül egy új, 1/A. alcímmel, amely részletesen szabályozza az előleg igénylésének feltételeit, mértékét és eljárási rendjét.
  • Kárenyhítési előleget kizárólag azok a termelők igényelhetnek, akik a kárenyhítési évben tagjai a kockázatközösségnek, valamint saját területükön, legalább 1 hektár szőlő- vagy gyümölcsültetvényen tavaszi fagykárt szenvedtek, amit hivatalosan megállapítottak.
  • A törvény felhatalmazza a minisztert, hogy rendeletben szabályozza a kárenyhítési előleg igénylésének és kifizetésének részleteit, valamint az előleg mértékét.
  • Banki átutalás mellett online bankkártyás fizetési mód is bevezetésre kerül a pénzügyi tranzakciók során.
  • Kiegészítik a támogatási rendszert, hogy a kárenyhítési előleg is állami vagy uniós társfinanszírozású támogatásként kerüljön kezelve

– szerepel a Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium tervezetében.

A változás elsősorban a tavaszi fagykár által érintett szőlő- és gyümölcstermelő mezőgazdasági termelőket érinti.

Uniós forrásokat vonnak be

Szondi Vanda a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: mivel a tavaszi fagyok és az aszály után idén is jelentős károkra lehet számítani a mezőgazdaságban, gyors segítségre és megerősített kárenyhítésre van szükségük az érintett gazdáknak, ezért a kormányzat a közös agrárpolitikai stratégiai terv keretében rendelkezésre álló uniós forrást von be e célra.

Ezzel a 9,6 milliárdos pluszkerettel összesen 24,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre kompenzációra, emellett ősszel kárenyhítési előleget adhatnak a gazdáknak, amennyiben ez szükséges – tette hozzá a kormányszóvivő. A tájékoztató teljes tudósítása itt olvasható.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×