„Mélységesen aggasztó, hogy a gyalogsági aknák betiltásáról szóló egyezmény elfogadása után közel 30 évvel ezek a robbanószerkezetek még mindig embereket ölnek és sebesítenek meg, gyakran évtizedekkel az elhelyezésük után” – hangsúlyozta Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményében.

A főbiztos szerint alapvető fontosságú, hogy valamennyi állam ismételten elkötelezze magát a gyalogsági aknák gyártásának, használatának és átadásának megszüntetése mellett, valamint fokozza az együttműködést a már telepített aknák felszámolására.

A kormányzati, nem kormányzati, humanitárius és civil szervezetek adataira támaszkodó jelentés szerint

2024-ben legalább 1945 embert öltek meg és 4325-öt sebesítettek meg szárazföldi aknák és háborús robbanóanyag-maradványok.

A leginkább érintett országok között van

• Ukrajna,
• Szíria,
• Mianmar,
• Afganisztán,
• Nigéria,
• Mali,
• Jemen és
• Burkina Faso.

A gyalogsági aknák és a kazettás lőszerek betiltásáért küzdő nemzetközi szervezet (ICBL) szintén kedden kiadott külön közleményében 2025-ben 40 országban több mint 5000 halottról vagy sebesültről számolt be, hangsúlyozva, hogy az áldozatok 90 százaléka civil. Ezt az utóbbi megállapítást az ENSZ főbiztossága is megerősíti, hozzátéve, hogy 1999 óta

a nyilvántartott polgári áldozatok több mint 40 százaléka gyermek.

Az ENSZ főbiztossága rámutat: az elaknásított területek egész régiókat tesznek megközelíthetetlenné, akadályozzák az alapvető szolgáltatások elérését, a lakosság mozgását, valamint a humanitárius segélyek eljuttatását is.

Volker Türk felszólította az egyezményt még nem ratifikáló államokat a csatlakozásra, a kilépett országokat pedig a visszatérésre, egyúttal üdvözölte Libanon közelmúltbeli csatlakozását az ottawai egyezményhez.

A jelentés szerint az ENSZ önkéntes aknamentesítési alapjába érkező felajánlások a 2025-öt megelőző hét évben 125 millió dollárról 46 millió dollárra apadtak.