A Tisza-kormány átvilágítja az előző kabinet által 2013-ban létrehozott Nemzeti Pedagógus Kart, amelynek megszűnhet a kötelező tagsága, sőt egyes körökben arról beszélnek, hogy maga a szervezet sem marad meg. Az NPK küldöttgyűlése ugyanakkor ezen a héten ismét megválasztotta elnökének Horváth Pétert, aki az InfoRádió Aréna című műsorának volt a vendége.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnökéhez az új kormányzattól még nem jutott el olyan információ, hogy megszüntetnék a szervezetet. Inkább olyan más szervezetek kezdtek el ilyen híreket terjeszteni, amelyek már korábban is támadták a Nemzeti Pedagógus Kart. Horváth Péter szerint ezt tette az elmúlt években a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), de más civil szervezetekről is van tudomása, amelyek nincsenek jó véleménnyel az NPK-ról.

Azt gondolja, hogy az ilyen híresztelések hátterében elsősorban az húzódik meg, hogy a Nemzeti Pedagógus Kart az Orbán-kormány idején hozták létre, de ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy sem az elnököt, sem egyetlen elnökségi tagot, de még a területi elnököt sem az előző kabinet nevezte ki. Horváth Péter eddig az ellentáborban érzékelt igényt arra vonatkozóan, hogy szüntessék meg az NPK-t, illetve ő is olvasta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint kormányzati szinten az is opció lehet, hogy a kart kamarává alakítják át.

Utóbbinak az lehet az előnye, hogy akár minden egyes pedagógus a tagjává válhatna. Ez jelenleg az NPK esetében nincs így, hiszen

az egyházi iskolák és óvodák, valamint az alapítványi és magánintézmények pedagógusai nem tagjai a szervezetnek.

Az NPK-tagság most az állami és önkormányzati intézményekben dolgozók számára automatikus és kötelező. Horváth Péter is hallott róla, hogy adott esetben kibővíthetik a tagságot, hivatalos döntés azonban még nincs ezzel kapcsolatban.

Horváth Péter úgy fogalmazott, az NPK tagjai olyan értelemben nyugodtak lehetnek, hogy a meghatározott munkát elvégezték. Várják a Tisza-kormány által elrendelt átvilágítás eredményét, illetve a kormányzat konkrét szándékának bejelentését.

Az NPK elnöke által említett kritikus érdekképviseletek egyike a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amely főleg azzal érvel, hogy a Nemzeti Pedagógus Kart nem alulról építették fel, továbbá szerintük nem bírja a tanárok többségének támogatását, mondván nem az ő érdekeiket képviseli, hanem a mindenkori kormányzati akarat végrehajtója. Horváth Péter számára nem meglepő, hogy a PDSZ ilyen véleményeket és bírálatokat fogalmaz meg, mert a múltban is így nyilvánult meg, ha szóba került az NPK. Arra a kritikára, hogy a kart felülről szervezték meg, az NPK elnöke azzal reagált, hogy világossá tette: az állam nyilvánvalóan megteremtette a jogszabályi hátterét egy olyan pedagógusszervezetnek, ami országos lefedettséggel rendelkezik, ráadásul a tagozatai révén minden egyes tantárggyal, minden egyes feladatellátással kapcsolatban tud valamilyen véleményt mondani.

Kiemelte, hogy a Nemzeti Pedagógus Karban az állami és önkormányzati intézményekben dolgozók számára automatikus a tagság.

Azt nem tudja elképzelni, hogy önállóan, alulról építkezve létrejöhet egy olyan országos civil szervezet, amely kiterjedt hálózattal és komoly feladatellátással rendelkezhet a pedagógusok érdekeit képviselve.

Horváth Péter a pedagógusok bizalmával kapcsolatban azt mondta, nyilván nem tudja egyesével az összes tanártól, tanítótól megkérdezni, hogy mi a véleményük róla, illetve a karról. Ugyanakkor szerinte mégiscsak jelez valamit az, hogy milyen nagy számban vettek részt az eddigi területi választásokon, illetve mennyi szavazat érkezett a jelöltekre, továbbá az is jelzésértékű, hogy az egyes megyékben mekkora nagyságú volt már a jelöltségre való jelentkezés is.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint az is árulkodó, hogy bizonyos tagozataikban hányan vesznek részt önként a munkában, hiszen a tagozatba való belépés nem volt kötelező. „Ráadásul, ha visszakérdezhetnék, azért azt én is megkérdezném, hogy a PDSZ-nek mekkora a tagsága, és azt is, hogy az olyan civil szervezeteket, mint például a Tanítanék Mozgalom, ki választotta meg, milyen választási eljárás volt az és hány embert képviselnek összességében?” – sorolta kérdéseit Horváth Péter.

Ugyanakkor azt gondolja, nekik inkább az a feladatuk, hogy szakmai köztestületként megpróbálják elvégezni a kijelölt szakmai feladatokat. „Nálunk több megyében is – így például Békésben, Borsodban vagy Bács-Kiskunban – több mint kétszeres volt a jelöltek száma, amikor a területi választásokat tartottuk. A jelöltekre pedig több mint 18 ezer szavazat érkezett” – jegyezte meg a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Úgy véli, ez mégiscsak jelent egyfajta felhatalmazást, még akkor is, ha pontosan tudja, nagyon sok pedagógus nem szavazott, de mivel nem is feltétlenül ismerik a jelölteket, ez számára nem is annyira meglepő.

A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább megnézheti, meghallgathatja.