Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A tank ship can be seen sailing in the waters of Austrheim, Norway against a stunning sunset backdrop. Shot from a drone on a summer evening.
Nyitókép: Morten Falch Sortland/Getty Images

Szállítmányozás a háború közepette: vannak érdekes, filmbe illő történetek

Nem csak Ukrajna és Oroszország irányába, hanem a Fekete-tenger teljes térségében ellehetetlenült az orosz–ukrán háború miatt az áruszállítás, így még az alternatív beszerzési forrásokból is sokszor rendkívül nehéz bizonyos alapanyagokat eljuttatni Európába – ismertette a Magyar Szállítmányozók Szövetségének tengerhajózási csoportvezetője.

Szalma Béla tengerészkapitány ellékeztetett, Ukrajna gabonaexportja rendkívül jelentős az Európai Unió szempontjából is, amit jórészt eddig a vasúti, illetve azt kiegészítve az al-dunai hajósfuvarozás látta el. Elmondása szerint a problémát jelenleg az okozza, hogy az úgy-ahogy még működő kikötők alkalmatlanok arra, hogy a több millió tonna felhalmozott gabonát berakodják, így aztán az al-dunai hajókapacitások rendkívüli mód lecsökkentek, miközben a vasút esetében sem állnak rendelkezésre megfelelő vagonok. Leegyszerűsítve a dolgot, a háború kezdetekor mind az ukránok, mind az oroszok „rácsaptak” a vagonokra, tehát általános hiány lépett föl, a közutasok pedig nem akarnak „páncélmellényben” olyan területekre tévedni, ahol veszélyben foroghat az életük – jegyezte meg a Magyar Szállítmányozók Szövetségének tengerhajózási csoportvezetője, aki szerint pedig rengeteg áru lenne, amit „mozgatni” kellene Ukrajnából.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a kialakult helyzetnek magyar érintettsége is van, tehát vannak olyan alapanyagok, példaként említve az acélbugát vagy a melegen hengerelt acéltekercset, amik eddig Ukrajnából, illetve Oroszországból érkeztek, ellátásuk a háború miatt azonban megakadt. Ezeket igyekeznek máshonnan beszerezni, lásd India vagy Románia, de itt is felmerülnek komoly logisztikai nehézségek, miután a tengeri hajók jelentős része nem hajlandó a Boszporuszon túl a Fekete-tengerre behajózni, még a romániai Konstancába se – magyarázta Szalma Béla. „Tehát hiába akarunk mi Indiából acélterméket hozni Dunaújvárosba, az Al-Dunán ez ellehetetlenül” – ismételte meg. Annál is inkább, mert a biztosítási díjak a hajók esetében a többszörösére emelkedtek. Egy 1 millió hordós tanker esetében körülbelül 5 millió dolláról van szó, érzékeltette a nagyságrendet a hajóskapitány, aki szerint egész egyszerűen nem éri meg a rizikót vállalni. De az adriai kikötőket – Koper, Rijeka, stb. – illetően sem fényesebb a helyzet, ahol mondjuk az acéltekercsek esetében „térden állva kell könyörögni” a speciális vagonokért – tette hozzá. Így aztán marad talán egyedüli lehetőségként a Rajna–Majna–Duna-csatorna, ahol még leszállíthatók az európai acélgyárakból olyan alapanyagok, amik pótolhatják a keleti térségből elmaradókat.

Szalma Béla szerint

a megoldás nagyon egyszerű: abba kellene hagyni a háborút, és egyúttal elejét kellene venni az azt kísérő bizonytalanságnak, azt ugyanis „kemény” dollárokban mérik.

„Tehát, az az őrült, aki mégis vállalja annak a rizikóját, hogy bemegy a Fekete-tengerre, iszonyú pénzeket kér, mert iszonyú pénzeket kell fizessen” – fogalmazott a tengerészkapitány. Példaként megjegyezte, hogy a háború közepén az egyik Azovi-tengeri kikötőből egy körülbelül 70 ezer tonnás, ömlesztett gabonával megrakodott hajó úgy tudott kimanőverezni, hogy közben a kikötő két oldalán egymással harcoltak az oroszok és ukránok. „Csodák csodájára néhány percre csönd lett, a hajót megrakták, és el tudott jönni, néhány törött ablakkal megúszva. Tehát vannak nagyon érdekes, filmbe illő történetek” – mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyi időt vehet igénybe a logisztikai-szállítmányozási útvonalak helyreállása a háborút követően, Szalma Béla azt mondta, hogy az nagyban attól függ, hogy az infrastruktúra mennyiben sérült. Az, hogy a kikötőket támadták és lerombolták a környezetüket, az még csak egy általános információ, tehát pontosan kell tudni, hogy az üzemeltetéshez szükséges felszerelés mennyire sérült – ismételte meg a szakember, aki szerint az eddig látottak alapján, ha valami csoda folytán még ma véget érne a háború, tudnának dolgozni a kikötők, és ha megszűnnének az extra veszélyes helyzetek, akkor lenne mit forgalmazni a tengeren és a folyamon is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×