Magyarországon nagyjából száz éve folyamatosan nő az erdőterület, aminek a 2019-es Országfásítási program meghirdetése újabb lendületet adott. Ennek során napjainkig több mint 40 ezer hektárnyi új erdő telepítésére adtak be pályázatot a gazdák, akiknek a támogatást már meg is ítélték – ismertette érdeklődésünkre Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár.

A pályázati úton zajló folyamatos erdőtelepítések mellett azonban az állami erdőgazdaságok is fásítottak a saját erejükből: a 2019-2020-as őszi-tavaszi szezonban több mint 500 hektárnyi, a 2020-2021-es időszakban pedig közel 700 hektárnyi területen; ennek során került elültetésre például több mint 3 millió facsemete az Újszülöttek erdeje nevezetű program keretében – tette hozzá az agrártárca munkatársa, megismételve, hogy folyamatosan nő az ország erdővel, illetve fával borított területe.

A cél, hogy 2030-ra 27 százalékra növeljék az arányt,

ami most – kifejezetten az erdő esetében – több mint 22 százalék, a kisebb fásított területeket is hozzávéve pedig több mint 25 százalék.

A fentieken túl létezik az úgynevezett Településfásítási Program is, amihez, ahogyan a neve is mutatja, települések csatlakozhatnak. Szentpéteri Sándor elmondása alapján a 2020-ban indított program a mai napig nagy sikernek örvend, a két ültetési időszakban – 2020 és 2022 között – 1362 településen mintegy 36 ezer nagy méretű sorfát ültettek, illetve ültetnek el. Ez a projekt 2022 tavaszán zárul.

Megjegyezte, a fásítás mindenképp a közjót fogja szolgálni, miután arra elsősorban a közösségi tereken – játszóterek, sportpályák környezetében, iskola- és óvodaudvarokon – kerül sor, mindenhol arra törekedve, hogy jobbá tegyék a belterületen található zöldterületek állapotát, és ezáltal élhetőbb környezetet teremtsenek.

Az erdőkért felelős helyettes államtitkár arra is kitért, hogy a program során a tárca arra törekedett, a 19 választható fafajták – köztük például tölgyek, hársak, juharok és kőrisek –, őshonosak legyenek, hiszen azok alkalmazkodtak eddig is a legjobban a Kárpát-medence éghajlati viszonyaihoz, ugyanakkor figyelembe vették azt is, hogy belterületekről van szó, ahol előfordulnak közművezetékek, amik alá nem érdemes nagyra növő fákat ültetni. Utóbbira jó példa a gömb szivarfa.