A magyar termőföldvagyon közel fele osztatlan közös tulajdonban van. Az a tény, hogy, az elmúlt évtizedekben csak örökléssel több, mint 1 millió hektár termőföld került ebbe a tulajdonformába, mutatja, hogy komoly változásokra van szükség az öröklési szabályokban is. Ez a változás 2023-tól érkezik el a gazdák életébe, hiszen egy tavaly decemberben elfogadott törvény gyakorlatilag alapjaiban írja át a termőföldek öröklésének szabályozását – idézi a Hirado.hu a Magosz megbízott főtitkárának a szavait.
Cseh Tibor András az Agrokép.hu oldalon kifejti, hogy az új jogszabály megakadályozza a földek örökléssel történő darabolását vagy a tulajdoni hányad további osztódását. 2023. január 1-től ugyanis, ha egy földtulajdonos elhalálozik, akkor az örökösei három lehetőség közül választhatnak:
- osztályos egyezséget kötnek,
- megosztják az ingatlant (amihez szükség lesz osztóprogramra és egyezségi megállapodásra is),
- értékesítik az ingatlant, vagy felajánlják az államnak.
Az első lehetőség esetében az örökösök a hagyatéki tárgyaláson abban állapodnak meg, hogy az egyik hagyatéki tárgyat az egyik örökös kapja, míg a másikat egy másik örökös szerzi meg, 1/1-es tulajdonban. Dönthetnek úgy is, hogy az összes földet egy örökös kapja, a hagyaték más elemeiből pedig a többiek részesülnek. A hagyatékot ez alapján osztja majd ki a közjegyző, öröklési illetéket pedig főszabály szerint nem kell fizetni. Az osztályos egyezség előnye emellett az is, hogy a megállapodás teljes mértékben az örökösökre van bízva, tehát egyezségükben akár még a végrendelettől is eltérhetnek.
A második és a harmadik lehetőség esetében természetbeni megosztás vagy a terület értékesítése történik. Ha ugyanis nincs egyezség, akkor az örökösök dönthetnek úgy is, hogy kimérik a földterületet. Ennek szabályai megegyeznek az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárásával. A harmadik verzió, hogy a területet értékesítik és a vételár kerül felosztásra az örökösök között.
A Magosz megbízott főtitkára az osztályos egyezség megkötését javasolta. Hangsúlyozta azt is azonban, hogy a jogszabály azt is rögzíti: ha az örököstársak a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül nem viszik végig a három alternatíva valamelyikét, akkor elesnek az egyenesági rokonoknak és a túlélő házastársnak járó illetékmentességtől, tehát
a föld értéke után 9 százalékos illetéket kötelesek fizetni.