A Baromfi Termék Tanács elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: nem alapvetően a fogyasztói ár rögzítése az oka annak, hogy adott esetben a termelés csökkenhet, ezáltal pedig bizonyos fokú hiány alakulhat ki a termékelőállítási láncban, hanem valójában az, hogy az átadói árak nem tudták eddig a baromfitartók olyan mértékben emelni, mint ahogyan a költségeik felmerültek.
Csorbai Attila emlékeztetett, hogy a tavalyi évhez képest a takarmány ára a másfélszeresére, a gáz ára ötszörösére, a villamosenergia ára pedig mindegy háromszorosára nőtt, amik olyan költségtöbbletet eredményeznek a baromfitartóknak, amit szeretnének a felvásárlási árban látni, hiszen veszteségesen senki nem akar termelni.
Annak okai, hogy a baromfitartók miért nem tudták eddig megemelni az átadói árakat, alapvetően a kereskedelemben keresendők, hiszen az árakat lényegében kereslet–kínálat viszony a határozza meg: abban az esetben, ha van elegendő termékmennyiség, az átadói árak nem emelhetők, függetlenül a költségektől, mert akkor a kereskedő máshonnan fogja beszerezni a termékeket, tehát nem ad érte magasabb árat – magyarázta az elnök-vezérigazgató.
Csorbai Attila elmondása szerint ideig-óráig előfordulhat az, hogy valaki nem termel jövedelmezőséget, ennek ellenére fönntartja a tevékenységét, hiszen minden termékpályán vannak jobb és rosszabb időszakok.
De az, hogy tartósan veszteséget termeljen egy-egy ágazat, az nem képzelhető el,
mert ebben az esetben nyilván a termékpálya leghátulja, tehát a termelő fogja azt mondani, hogy „köszöni szépen, ebben a tevékenységben nem akar részt venni”, és onnantól kezdve viszont ez a helyzet végigfut a termékpálya egészén: ha a termelő nem helyez le megfelelő mennyiségű csirkét, akkor 6 hét múlva nem jelenik meg a vágócsirke a vágófeldolgozó-üzemeknél, így a boltokba sem fog tudni szállítani.
Tulajdonképpen ez egy lavinát indíthatna meg, ha a fogyasztói áraktól függetlenül nem tudnák az átadói árakat a kereskedelemben megemelni – foglalta össze a Baromfi Termék Tanács elnök-vezérigazgatója.