Infostart.hu
eur:
395.15
usd:
337.55
bux:
104067.08
2025. augusztus 13. szerda Ipoly
A paksi atomerőmű 2018. június 22-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Paks II: aktív törésvonal mozgatta meg az állóvizet

A paksi atomerőmű újabb blokkjai alatt a földtani kutatások alapján egy aktív törésvonal fut. A beruházásért felelős korábbi kormánybiztos az InfoRádiónak azt mondta, a törésvonalak nem jelentenek komoly veszélyt.

Sajtóértesülések szerint problémák lehetnek azzal a területtel, ahol a paksi atomerőmű új blokkjait építhetik meg. A Népszava korábban azt írta, hogy az Országos Atomenergia Hivatal rossz minőségűnek tartja a Paks II-es orosz atomerőműterv úgynevezett létesítési engedélykérelmét. Korábban a Telex közölt cikket arról, hogy az elbírálást végző hivatal több komoly problémára is rámutatott. Nehezményezték például, hogy az egyik tervezett blokk alatt a földtani kutatások szerint aktív törésvonal futhat.

Az ügyben megkerestük Aszódi Attilát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárát, aki szerint a törésvonalak nem jelentenek komoly veszélyt. Mint kiemelte, az erőmű blokkjait ténylegesen megerősítették olyan földrengésekre, amelyek 10 ezer évente, vagy ennél gyakrabban előfordulhatnak. Lezajlott továbbá 2014-15-16-ban egy nagyon részletes vizsgálati program, ami a legkorszerűbb eszközökkel vizsgálta a telephely és környékének a veszélyeztető tényezőit. Ennek keretében a földrengésveszélyt, valamint a vetővonalnak és a talajfolyósodásnak a kérdését is – sorolta Aszódi Attila. A vizsgálat megállapította, hogy Magyarország közepén, abban a régióban, ahol a paksi telephely is található, a korábbi ismereteknek megfelelően ténylegesen van egy törésvonal, ami aktívnak minősíthető. Mindez azt jelenti, hogy

körülbelül 20 ezer évvel ezelőtt volt legutoljára számottevő földrengés és valamekkora elmozdulás ezen vetővonalak mentén

– magyarázta a szakember. Ugyanakkor a vizsgálat azt is megállapította, hogy a paksi vető nem kapabilis, vagyis nem képes arra, hogy egy ott megvalósítandó létesítményben komoly károsodást okozzon. Ezeket az ismereteket, információkat rögzítette a projekt egy úgynevezett telephely engedély kérelemben, ami alapján a az Országos Atomenergia Hivatal akkoriban a telephely engedélyezéshez kapcsolódóan magát a telephely engedélyt kiadta, és ebben megállapította azt, hogy a telephely maga alkalmas arra, hogy ott a két új blokkot elhelyezzék – összegezte Aszódi Attila.

Eközben az ellenzéki pártok tiltakoznak az erőmű létesítésével kapcsolatban. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője munkatársunknak azt mondta, nem szabad megadni az engedélyeket a beruházáshoz.

„Nagyon sok problémát látunk, és nem tartjuk túlzásnak azt mondani, hogy ez a beruházás ezer sebből vérzik”

– fogalmazott az InfoRádiónak. Keresztes László Lóránt emlékeztetett, hogy maga az engedélyeztetési eljárás is több évet csúszott, miután „ismerkedtek az oroszok” a hazai műszaki környezettel. Amit viszont nagyon aggasztónak tart, hogy szerinte számos olyan szakember, geológus van, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy az új blokkok építési területén egy aktív törészóna van. Az LMP-s politikus nem tartja megnyugtatónak az illetékesek azon válaszait, amelyek azt állítják, a területen biztonságosan lehet építkezni.

Az ügy előzményéhez tartozik, hogy áprilisban lemondott posztjáról Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, aki 2013 óta irányította a szervezetet. Akkori sajtóértesülések szerint a főigazgató váratlan távozása hátterében egy korrupciós botrány állhatott. Sajtóhírek szerint most az is kiderült, hogy Fichtinger Gyula éppen akkor távozott posztjáról, amikor az általa vezetett hivatalnak el kellett volna bírálnia azt a kérelmet, amely alapján zöld utat kap a két új paksi atomblokk megépítése. A hivatal jelentésében egy olyan kormányrendeletre is hivatkoztak, amely kimondja: olyan helyre tilos atomerőművet építeni, ahol tektonikailag aktív törésvonal található.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Miért éppen Alaszka?” – érdekességek a Trump–Putyin-csúcs helyszínválasztásáról

„Miért éppen Alaszka?” – érdekességek a Trump–Putyin-csúcs helyszínválasztásáról

Vajon miért nem egy fővárosban tartják az ukrajnai háború végére is kihatható Trump-Putyin csúcsot pénteken? Avagy, miért éppen Alaszka? – merül fel az egykori tévésorozat címét idéző kérdés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.13. szerda, 18:00
Velkey György
a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója
Putyin csapdába csalhatja Trumpot, amerikai Lancer bombázók érkeztek az orosz határ mellé – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Putyin csapdába csalhatja Trumpot, amerikai Lancer bombázók érkeztek az orosz határ mellé – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Elképzelhető, hogy a hétvégi, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közti csúcstalálkozó egyetlen célja az lesz, hogy a moszkvai vezető Volodimir Zelenszkij ukrán vezető és Ukrajna ellen fordítsa a Fehér Ház urát – írja elemzésében az Atlantic. Közben az Egyesült Államok három B-1B Lancer típusú bombázót küldött az orosz határhoz közel található, Ørland légibázisra, Norvégiába – jelentette be a NATO légi műveleti irányítási parancsnoksága (AIRCOM). Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×