eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels.com

Drágulás drágulást követ az élelmiszerpiacon

Tovább emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára az Agrárközgazdasági Kutatóintézet május-június elejei jelentései alapján. Sok zöldség ára emelkedett a közelmúltban, de például a gyümölcsök közül míg az import görögdinnyéhez is drágábban juthatunk hozzá, addig a behozott spanyol őszibarack és kajszi ára mérséklődött tavalyhoz képest. Az állati eredetű termékek sem úszták meg az árváltozást, nőtt a tojás ára, de már a pékáruknál is további drágulására lehet számítani.

Az AKI jelentése szerint május közepén jelent meg a Budapesti Nagybani Piac választékában kilogrammonként 2200 forintért a hazai zöldborsó és a zöldbab, míg a 20. héten előbbit kilogrammonként 1800 forintos áron kínálták, addig utóbbi 1900 forint volt.

Mindkét hüvelyes drágult az előző év hasonló időszakához képest:

tavaly a 20. héten a zöldborsó kilója 1600 forintba került, míg a zöldbab a 22. héten 1650 forintos áron szerepelt. Ezzel szemben a belföldi újburgonya átlagára a 20. hétre kilogrammonként 325 forintra csökkent, így ára 7 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az egy évvel korábbival megegyező kilogrammonként 750 forintos átlagáron került a 20. heti kínálatba a belföldi termesztésű, tölteni való édes paprika, míg a belpiaci kaliforniai paprika 20 százalékkal emelkedett, kilogrammonként 1560 forintba került – írja a Portfolio a jelentésre hivatkozva, amely szerint a hazai, 47 mm-nél nagyobb átmérőjű fürtös paradicsom a tavalyi 20. hetitől 9 százalékkal elmaradó 525, míg a 40–47 mm-es annál 7 százalékkal alacsonyabb, 570 forint/kilogramm leggyakoribb áron került a Budapesti Nagybani Piac választékába. A 40–47 mm-es gömbparadicsom ára ennél nagyobb mértékben, 14 százalékkal 370 forint/kilogrammra csökkent.

A gyümölcsök sem úszták meg, de

A fővárosi nagybani piacon a görögországi származású magvas görögdinnye kilója 368, míg a marokkóié 400 forintba került. Tavaly ugyanekkor a leggyakoribb áruk 368–388 forint/kilogramm között mozgott.

A Spanyolországból importált őszibarack és kajszi átlagára mind éves összehasonlításban, mind az elmúlt hetihez képest csökkent a 20. héten – a tájékoztatnak a jelentésben, hozzátéve, hogy az őszibarackot (1140 forint/kilogramm) az egy évvel korábbival összehasonlítva 4, az előző hetihez viszonyítva 19 százalékkal alacsonyabb áron kínálták. A kajszi 1355 forint/kilogramm heti átlagára 18, illetve 4 százalékkal ugyancsak lefelé módosult.

A sertés ára lefelé, a tejtermékeké felfelé mozdultak

Az AKI adatai szerint a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 15 százalékkal volt alacsonyabb 2021 áprilisában 2020 azonos hónapjához képest. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 8,9, a sertéscombé 9,2 százalékkal csökkent ugyanekkor.

Magyarországon az AKI jelentése szerint az M és L méretosztályú étkezési tojás csomagolóhelyi ára darabonként 28,3 forint volt 2021 első öt hónapjában, ami 3 százalékkal magasabb a 2020. év azonos időszakának átlagárához képest. Ezen belül

az M-es, dobozos tojás csomagolóhelyi ára 4 százalékkal 29,4 forint/darabra, az L méretosztályú, dobozos tojásé 3 százalékkal 33,2 forint/darabra nőtt.

Áprilisban az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül 5-5 százalékkal emelkedett a natúr vajkrém és a kefir értékesítési ára, emellett 3 százalékkal drágult a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej, 2-2 százalékkal a tehéntúró és az ömlesztett sajt. A natúr joghurt és a trapista sajt értékesítési ára stagnált, míg a tejfölé 1 százalékkal, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 2 százalékkal, az adagolt vajé 5 százalékkal csökkent.

Áprilisban átlagosan

393 forintot kértek egy kiló fehér kenyérért, közel 14 százalékkal többe az előző év hasonló időszakához képest.

Ugyanezen időszakban majdnem 15 százalékkal drágult a zsemle is, kilónként 31 forintra a KSH adatai alapján.

Az intézet jelentése alapján a belföldön termelt és belföldön értékesített földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára csaknem 6 százalékkal 23,2 ezer forintra emelkedett hektoliterenként 2021. január–április között az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérborok feldolgozói értékesítési ára csaknem 15 százalékkal 21,1 ezer forintra emelkedett hektoliterenként, míg a vörös- és rozéboroké 1 százalékkal 26,5 ezer forintra csökkent.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×