A koronavírus-járvány - remélhetőleg - záró szakaszában egyre több gyógyszergyár most kulcsfontosságú terméke, a koronavírus-vakcina kap támadást, méghozzá más gyártók részéről.

Mint az Index összeállításában olvasható, már a kormány is különösen nagy hangsúlyt fektet ennek kommunikálására, hogy egyes vakcinák megbízhatatlanságának hangsúlyozása a rivális gyógyszergyáraktól ered, de ugyanezt a véleményt osztják a KOVIDők Facebook-oldalra egy tájékoztató konferenciára összehívott szakemberek is, Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, aki már eleve az AstraZeneca körül kialakult bizonytalanságot is e háboró eredményének tudja be, hiszen

semmilyen relevancia nincs az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződéses esetek között.

Jakab Ferenccel egyetért Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is, hozzátéve, a szívinfarktus, a stroke, a tüdőembólia vérrögképződésen alapuló gyakori kórkép, véletlenül is gyakran előfordul.

Szekanecz Zoltán debreceni immunológus pedig azokra a vizsgálatokra hívta fel a figyelmet, amelyek kimutatták, hogy a fertőzés esetében a tromboembólia kockázata százszorosa annak, mint amit az AstraZenecánál tapasztaltak.

Az AstraZeneca oltása körüli bizonytalanságot csak növelte, hogy az egyes tragikus esetek hallatán a nemzeti kormányok egy része - Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia, Németország, Bulgária, Olaszország, Írország, Franciaország - óvatosságból kihátrált mögüle, hiába állt ki mellette hivatalosan is az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), nem bizonyítottnak nevezve a vérrögképződéses esetek és a vakcina kapcsolatát - igaz, az EMA sem volt e véleményében teljesen egységes és változtatott is álláspontján később, hiába oltottak vele körülbelül 25 millió alkalommal Nagy-Britanniában, és csak alig egy-két tucatnyi esetben volt probléma.

Az AstraZeneca oltása körüli zűrzavar újabb állomása volt egy német kutatási jelentés, amely fiatalabb elhunytakat talált, akik ezzel a vakcinával voltak beoltva. Hasonló kutatást publikáltak norvég tudósok is, akik arra jutottak, az immunválasz vezetett vérrögképződéshez. Közben az Oxfordon - ahol a vakcinát kifejlesztették - szintén zajlott kutatás, ott harminc vérrögképződéses esetet találtak és hét halottat a minták alapján.

A többi vakcinával szemben ilyen erejű fellépés nem történt, de egy londoni tudóscsoport már kimutatta, hogy

tizenegymillió Pfizer-oltottnál is volt 22 esetben vérrögképződés,

illetve más helyütt az jelent meg,

a Pfizer-vakcina beadása után 32 terhes nőnél történt spontán vetélés.

Több országban egyébként már zajlik az AstraZeneca oltásának kombinálása más oltóanyagokkal, így hamarosan lesz "Szputnyik V-s párosítási eredmény" is.

A közvéleményben aztán az AstraZeneca-oltás sorsára jutott az amerikai Janssen-oltás is, amelyből Magyarország szállítási problémák miatt éppen most bukott el fél millió adagot.

Egy új vakcina kifejlesztése, forgalomba hozatala eurószázmilliókba kerül a vegyület jogait birtokló gyógyszercégnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!