A szakértők egy Brazíliában talált, 115 millió éves csont fosszíliájában találtak vörösvértestekre emlékeztető apró struktúrákat. A 24.hu cikke szerint ez arra utal, hogy a lágy szövetek ellenállóbbak lehetnek az idő múlásával szemben, mint azt a kutatók korábban gondolták, és bizonyos esetekben akár több tízmillió éven át is megőrződhetnek alkotóelemeik.

Kliti Grice, a kutatás vezetője a The Conversation szakportálon azt írta, ez a felfedezés eddig példa nélküli betekintést nyújt a kihalt állatok biológiájába. A csontmaradvány egy Aratasaurus museunacionali nevű, kis termetű dinoszauruszhoz tartozik. A kutatók becslése szerint az állat mintegy 3 méter hosszú és körülbelül 34 kilogramm tömegű lehetett.

Miután elpusztult, a teste egy vízzel borított mélyedésbe süllyedt, ahol rendkívül gyorsan temette be az üledék, és oxigénszegény környezetbe került. Ennek hatására a bomlási folyamatok lelassultak, ami lehetővé tette, hogy maradványai máig kiváló állapotban maradjnak fenn, olyan fontos biológiai információkkal együtt, mint a vér és a kollagén molekuláris nyomai.

A dinoszaurusz vére a mikroszkopikus vörösvértestek a fosszilizáció során ásványi anyagokká alakultak.

A vörösvértesteknek vélt struktúrákra a csontban egykor vérereket vezető csatornák belsejében találtak rá. A bizonyítékok alapján Kliti Grice magabiztosan állítja, hogy dinoszauruszhoz tartozó vörösvértesteket azonosítottak. A Science magazin cikkében ugyanakkor több szkeptikus őslénykutató is megszólalt, akik szerint elhamarkodott ennyire merész állításokat tenni. A kutatók évtizedek óta próbálnak megdönthetetlen bizonyítékot találni dinoszauruszok vérének fosszilis maradványaira. A mostani kutatás a kritikusok szerint az eddigi legalaposabb, de még így is vannak hiányosságai.