eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: Pexels.com

Elképesztő tervvel állt elő Kína, komoly feszültségeket szítva Indiával

A világ legnagyobb magasságon haladó folyója, amely festői tájakon vágja át a Tibeti-fennsíkot és a kínai–indiai határvidéket, ideális lenne Kína számára vízerőművek létesítésére. A baj csak az, hogy India ezt nem így látja, ezért a terv jelentős feszültséget szült a két ázsiai óriás között, és újabb jövőbeni konfliktusok forrása lehet.

A kínai vezetés új terve, amely szerint mega-vízerőműveket és gátakat építenének a mintegy 2900 kilométeres Yarlung Tsangpo folyón, 15 év alatt válhat valósággá – írja az Origo.

A projekteket valószínűleg annak ellenére sem vizsgálják felül a közeljövőben, hogy

Peking elképzelése komoly ellenérzéseket váltott ki Új-Delhiben

a Yarlung Tsangpo (Cangpó) folytatásaként indiában továbbfolyó Brahmaputra folyam medencéjének vízbiztonsága miatt.

Ez a kérdés különösen az északkeleti Asszám államban és a közeli régiókban érzékeny téma, melyek Kína déli határvonalán elhelyezkedő tibeti területét határolják Északkelet-Indiánál.

Kína Yarlung Tsangpo folyója a déli, tibeti fennsíkon, majd az indiai területen továbbfolyó Brahmaputra folyam - a vitatott beruházás a kínai-indiai határ régiójában jönne létre, ahol a hegyekből leereszkedve sokat esik a folyó vízszintje.
WIKIMEDIA COMMONS/DEMIS/SHANNON1
Kína Yarlung Tsangpo folyója a déli, tibeti fennsíkon, majd az indiai területen továbbfolyó Brahmaputra folyam – a vitatott beruházás a kínai-indiai határ régiójában jönne létre, ahol a hegyekből leereszkedve sokat esik a folyó vízszintje. WIKIMEDIA COMMONS/DEMIS/SHANNON1

Mivel a közelmúltban halálos kimenetelű katonai összecsapások zajlottak a két ország határán, Új-Delhi különösen idegesen reagált Peking újjáélesztett tervére, mellyel Dél-Ázsia egyik legnagyobb és legfontosabb, regionális jelentőségű folyamának vízhozamát aknázná ki.

A Yarlung Tsangpo szorosai mentén található gátak, tározók és vízerőművek kínai tervrajzai november végén láttak napvilágot. A technikai részletek még nem pontosak, de Kína távolabbi, Hupej tartományában, a Jangce-folyón épített, gigantikus vízerőműnek, a Három-szurdok-gátnak a nagymértékű kiváltására vonatkozó tervet mindkét országban egyértelmű pekingi taktikaként értelmezték. A cél – vélik többen –

a Brahmaputra északkelet-indiai blokkolása és elterelése lehet, amennyiben új ellenségeskedések törnének ki a két ország között.

A Yarlung Tsangpón kitermelhető villamosenergia mennyisége akár a háromszorosa is lehet annak, amit a Három-szurdok-gáton megtermelnek, amely névleges, beépített teljesítményét tekintve a világ legnagyobb vízerőműve (bár az éves energiatermelés szempontjából „csak” a második a dél-amerikai Itaipu-gát után). A létesítmény idén november közepe óta 103,1 milliárd kilowattóra teljesítményt adott a kínai országos hálózatba.

Egy kínai lap nemrégiben idézte az állami tulajdonú China Power Construction Corporation nevű cég elnökét, aki azt mondta, hogy a központi vezetés jóváhagyta a Yarlung Tsangpo mentén zajló projekteket a kommunista párt októberi plénumán, amellyel

a világ legmagasabban futó folyóját jelentős mértékben hasznosítanák a kínai vízienergia-ágazat számára.

A kínai állami Global Times szaklap azt írta a tervezett vízerőmű kapcsán, hogy Kínának nem célja, hogy az indiai Asszám államban Brahmaputra néven továbbfolyó folyamnak már ne maradjon vízhozama. Mint mondták, azért kerül a gát a határhoz, mert szakmai vizsgálatok szerint az ottani vízáramlás a legmegfelelőbb a maximális áramtermelő kapacitás kiaknázásához.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×