Több szempontból is szokatlan az idei év a Mol számára – fogalmazott a Világgazdaságnak a csoport elnöke –, mindez a járvány kitörése előtt néhány héttel kezdődött, amikor az OPEC-tagországok nem tudtak megállapodni az olajárakat mesterségesen magasan tartó termelési kvótákról. Majd
a túlkínálatos helyzetbe érkezett meg a koronavírus, a visszaszorítását célzó korlátozó intézkedésekkel együtt.
A hirtelen keresletcsökkenés korábban sosem látott mélységekbe taszította az olajárakat, rövid ideig még negatív amerikai olajár is kialakult, vagyis a termelő azért fizetett, hogy a megtelt raktáraiból elszállítsák az olajat. Régiónk helyzete nem különbözött a világpiaci tendenciáktól. A Mol üzemanyagai iránt is 30-40 százalékkal esett a kereslet néhány hét alatt a főbb európai piacainkon – magyarázta Hernádi Zsolt.
Így talán kevéssé meglepő, hogy
az olajipar globálisan a legrosszabbul teljesítő szektor volt eddig 2020-ban a részvénypiacokon.
A Mol többé-kevésbé együtt mozgott a szektorral, de az utóbbi időben már a jobban teljesítők között van. Köszönhetően annak, hogy a Mol olyan olajtársaság, amelynek van petrolkémiai üzletága, a műanyag termékek többsége iránt pedig még nőtt is a kereslet az elmúlt hónapokban.
De jól teljesített a kiskereskedelmi szegmensük is, még az üzemanyag-kereslet jelentős visszaesése ellenére is – itt is beérni látszanak azok az erőfeszítések, amelyek az elmúlt években a nem üzemanyagból származó bevételek növelésére irányultak. A Mol portfóliója egyedülállóan kiegyensúlyozott, ezért a társaság a nehéz időkben jellemzően jobban teljesít a versenytársainál.
Most a petrolkémia és a kiskereskedelem volt a kulcs a jó eredményhez
– emelte ki Hernádi Zsolt.
Az elnök – mások mellett – arra is kitért az interjúban, hogy a Mol korábbi céljai nem változnak, de a klímaváltozás okozta kihívások és a felgyorsult transzformáció miatt újabbak is vannak. Így például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett nagyon fontosnak tartják a hulladék újrafelhasználásának kérdését is.