eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Wizz Air repülőgépe, fedélzetén orvosi védőeszközökkel megérkezik Sanghajból a Liszt Ferenc-repülőtérre 2020. március 23-án. A gép a koronavírus elleni védekezéshez használható védőruhából harmincezret, orvosi védőmaszkból nyolcvankétezret hozott.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt - képünk illusztráció

Nagyon nagy a baj a légi közlekedésben

Kritikus a légi közlekedés helyzete Európában, Magyarországon azonban különösen nagy a baj, a Budapest Airport forgalma mintegy 94 százalékkal esett vissza – mondta az InfoRádiónak Varga G. Gábor repülési szakújságíró. Előrejelzések szerint a szektor még jövőre sem talál magára.

Európa-szerte kritikusnak mondható a légi közlekedési szektor helyzete, ezen belül Magyarországon pedig még inkább, hiszen jelenleg egyedül idehaza vannak érvényben olyan utazási korlátozások, amelyek lényegében ellehetetlenítik a légitársaságok járatüzemeltetését – fogalmazott az InfoRádiónak Varga G. Gábor. Természetesen minden országban nagyon alacsony az emberek utazási lelkesedése, és a begyűrűző gazdasági válság miatt „egyáltalán nem arról szól a világ, hogy utazni kell”, ugyanakkor a szomszédos országokban számos járat üzemel, és megfelelő ellenőrzések mellett 35–50 százaléknyi utas van is, vagyis

Magyarország környékén lényegesen jobb a helyzet a személyfogalom esetében.

A légi áruszállítás ezzel szemben a csúcsra pörgött. Kezdve márciustól, az egészségügyi felszerelések nagyüzemi beszerzésével a világ minden tájáról, de elsősorban keletről, nagyon komoly volument tudtak elkönyvelni az áruszállítással foglalkozó társaságok. Az egyetlen probléma, hogy az áru- és utasszállítás nagyon mereven elválik az iparágban – jegyezte meg a repülési szakújságíró. Maga a légi közlekedésnek az eszközei 100–200 millió eurót érő repülőgépek,

az utasszállításra beszerzett járművek pedig csak nagyon limitáltan vethetők be áruszállításra,

ami természetesen fordítva is igaz. Így, bár az áruszállításra óriási az igény, már–már nem elengedő a kapacitás.

A repülőterek, a légitársaságok pedig különösen, emiatt a készpénztartalékaikat élik föl. Már azok a cégek, amelyeknek egyáltalán vannak tartalékaik. Varga G. Gábor emlékeztetett, tavasz végén, nyár elején lehetett hallani arról, hogy a legnagyobb fuvarozók Európában milliárd eurós pénzügyi támogatásra szorulnak, és komoly létszámleépítésekre kényszerültek. Ráadásul a szektor egyelőre nem tudja, hogy hol lesz ennek az egész jelenségnek a vége. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) azzal számol 2021-re, ha még normalizálódik is a helyzet, a társaságok többsége számára veszteséges lesz az év, és a legjobb költségekkel működők először 2022-ben termelhetnek nyereséget.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×