Európa-szerte kritikusnak mondható a légi közlekedési szektor helyzete, ezen belül Magyarországon pedig még inkább, hiszen jelenleg egyedül idehaza vannak érvényben olyan utazási korlátozások, amelyek lényegében ellehetetlenítik a légitársaságok járatüzemeltetését – fogalmazott az InfoRádiónak Varga G. Gábor. Természetesen minden országban nagyon alacsony az emberek utazási lelkesedése, és a begyűrűző gazdasági válság miatt „egyáltalán nem arról szól a világ, hogy utazni kell”, ugyanakkor a szomszédos országokban számos járat üzemel, és megfelelő ellenőrzések mellett 35–50 százaléknyi utas van is, vagyis
Magyarország környékén lényegesen jobb a helyzet a személyfogalom esetében.
A légi áruszállítás ezzel szemben a csúcsra pörgött. Kezdve márciustól, az egészségügyi felszerelések nagyüzemi beszerzésével a világ minden tájáról, de elsősorban keletről, nagyon komoly volument tudtak elkönyvelni az áruszállítással foglalkozó társaságok. Az egyetlen probléma, hogy az áru- és utasszállítás nagyon mereven elválik az iparágban – jegyezte meg a repülési szakújságíró. Maga a légi közlekedésnek az eszközei 100–200 millió eurót érő repülőgépek,
az utasszállításra beszerzett járművek pedig csak nagyon limitáltan vethetők be áruszállításra,
ami természetesen fordítva is igaz. Így, bár az áruszállításra óriási az igény, már–már nem elengedő a kapacitás.
A repülőterek, a légitársaságok pedig különösen, emiatt a készpénztartalékaikat élik föl. Már azok a cégek, amelyeknek egyáltalán vannak tartalékaik. Varga G. Gábor emlékeztetett, tavasz végén, nyár elején lehetett hallani arról, hogy a legnagyobb fuvarozók Európában milliárd eurós pénzügyi támogatásra szorulnak, és komoly létszámleépítésekre kényszerültek. Ráadásul a szektor egyelőre nem tudja, hogy hol lesz ennek az egész jelenségnek a vége. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) azzal számol 2021-re, ha még normalizálódik is a helyzet, a társaságok többsége számára veszteséges lesz az év, és a legjobb költségekkel működők először 2022-ben termelhetnek nyereséget.
