A jegybank csütörtökön közzétett, a hitelezési folyamatokat ismertető jelentését kommentálva Dancsik Bálint a járvány hatásainak kompenzálására hozott állami eszközök közül kiemelte a márciusban meghirdetett törlesztési moratóriumot, amely mintegy kétezermilliárd forint likviditást hagy a vállalatoknál és háztartásoknál az év végéig.

Az új hitelfolyósításokat a jegybanki és állami hitelprogramok jelentősen támogatják, stabilizálva a lakossági és a vállalati hitelpiacot - tette hozzá. Dancsik Bálint ismertette, a vállalati hitelállomány a második negyedévben 126 milliárd forinttal (1,4 százalékkal) mérséklődött az előző negyedévhez képest, negyedéves alapon a devizahitelek csökkentek jelentősen. Ugyanakkor éves alapon, 2020 júniusáig csaknem 700 milliárd forinttal bővült az állomány, ez 8,4 százalékos éves növekedés. Ez a vállalati hiteldinamika megfelel az uniós átlagnak, az előző években azonban még jelentősen meghaladta azt - ismertette.

Az áprilisban indított növekedési hitelprogramokon keresztül (nhp) csaknem 190 milliárd forinttal támogatták a cégeket,

ez a kkv-szerződéskötések 60 százalékának felelt meg a második negyedévben. A jegybank által elindított vállalati hiteltérkép segíti a cégeket a hitelprogramok közötti eligazodásban. Az elemző kitért arra, hogy a vállalati hitelfeltételek szigorodtak minden részszegmensben. A felmérésben részt vevő bankok az év második felében minden vállalatméret-kategóriában további szigorítást terveznek, ám ezzel párhuzamosan már a kereslet élénkülését vetítik előre.

Dancsik Bálint közölte: a lakossági hitelállomány 232 milliárd forinttal bővült 2020 második negyedévben, éves szinten mintegy 20 százalékkal. A növekedést elsősorban a babaváró hitelek dinamikus kibocsátása támogatta. A hitelintézetek mintegy 142 milliárd forint értékben kötöttek babaváró hitelszerződéseket a második negyedévben, ez június végén már a teljes lakossági hitelállomány mintegy 10 százalékát tette ki. Az MNB kutatása alapján az adósok háromnegyede lakáscélra használja a babaváró kölcsönt.

A járvány hatására a személyi kölcsönök estek vissza a legjobban, 63 százalékkal

a tavalyi azonos negyedévhez képest - mondta az elemző. Hozzátette: a fogyasztási és lakáscélú hitelfeltételeken egyaránt szigorítottak a bankok, ugyanakkor az év második felében már 16 százalékuk enyhítést helyezett kilátásba. Jelezte azt is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az eurózónában és a régióban is szigorúbbá váltak a lakossági hitelezési feltételek. Kedvezőnek nevezte, hogy

folytatódott a hosszabb távra kamatfixált hitelek térnyerése.

A negyedévben megkötött lakáscélú hitelszerződések háromnegyede legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fix kamatozással rendelkezik, emellett a lakáshitelek 73 százaléka minősített fogyasztóbarát lakáshitel volt.

Nagy Tamás főosztályvezető szrint a nem teljesítő hitelek aránya érdemben nem emelkedne jövőre, ha a moratórium esetleg célzottan folytatódna. A bankok minden intézkedés nélkül nagyjából 8-10 százalékos MPL-rátával kalkulálnak.