A népességnövekedés és a csökkenő természeti erőforrások miatt 2050-re több mint egymilliárdan kényszerülhetnek otthonaik elhagyására – áll a Gazdasági és Békekutató Intézet jelentésében.

A jelentés rámutat arra, hogy becslések szerint

a világ lakossága 2050-re mintegy 10 milliárdra növekszik majd, a természeti kincsekért és az üzemanyagért folytatott harc pedig éleződhet.

A nemzetközi kutatóintézet, amely évente teszi közzé globális terrorizmus- és békeindexét, a jelentésben a fekete-afrikai, a közel-keleti és a közép-ázsiai térséget emeli ki, ahonnan vélhetően a legtöbben kényszerülhetnek otthonaik elhagyására.

A kutatás leszögezi, hogy a migráció világszerte akár 1,2 milliárd embert is érinthet, hozzátéve, hogy ez a szám 2019-ben körülbelül 30 millió volt.

A tengerszint emelkedése már ma is kulcsprobléma, ezt a folyamatot mutatta be Ürge-Vorsatz Diána a ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének egyik alelnöke korábban az InfoRádióban.

"Láttuk, hogy egy-egy hurrikán esetén Florida nagy része elárad, és polipokat találnak a garázsokban. Ebből kiderül, hogy nemcsak az esővíz, hanem a tengervíz jön be a lakott területekre. Ez nemcsak az infrastruktúra miatt probléma, hanem kiszorítja az édesvizet is a talajvízből a sós víz, és a part mentén komoly mezőgazdasági tevékenység folyik,

emberek milliárdjainak az ivóvizéről és életteréről van szó"

– húzta alá.

A világban máris 60 százalékkal kevesebb édesvíz van, mint 50 évvel ezelőtt, az élelmiszer iránti kereslet a következő 30 évben pedig vélhetően mintegy 50 százalékkal nő, nagyrészt az ázsiai középosztály növekedése miatt.

A kutatás a várható fenyegetéseket két kategóriába sorolja:

1. élelmiszer- és ivóvízhiány, valamint a népességnövekedés
2. természeti katasztrófák, beleértve a globális felmelegedést is.

Juhász Árpád geológus az InfoRádióban korábban arról beszélt, hogy a népesség növekedése, energiaínsége, a fosszilis energia egyre rohamosabb felhasználásához vezet, amivel a természet nem tud lépést tartani.

"Az emberiség robbanásszerűen növekszik a glóbuszon. Sokkal több ember az, akinek a természet javait ki kell bányászni. Ugyanakkor ezek a természeti erőforrások állandóan csökkennek, beleértve a legfontosabb elemeket benne, a vizet, a levegőt és a talajt. Például amikor az ember elégeti a kőszenet, a kőolajat vagy a földgázt, akkor pillanatszerű gyorsasággal szabadítja fel azt a szenet, amelyet a természet évek százmilliói alatt megkötött.

A természet kompenzáló tényezői pedig mára elégtelenekké váltak ahhoz, hogy ezt a drasztikus emberi beavatkozást ellensúlyozzák."

A Gazdasági és Békekutató Intézet jelentése 150 országot vizsgál a rájuk váró nehézségek szempontjából, és hogy miként tudnak az egyes államok szembenézni velük. Reményüket fejezték ki, hogy a most közreadott elemzés hatással lesz a segélyszállítmányokkal és fejlesztési programokkal kapcsolatos intézkedésekre, valamint nagyobb hangsúly kerül majd az éghajlatváltozás okozta hatások vizsgálatára is.