eur:
411.7
usd:
392.54
bux:
79948.78
2024. november 25. hétfő Katalin
A digitális távoktatás keretében előírt történelem feladatokat oldja meg táblagépei előtt egy gimnazista fiú sződligeti otthonában 2020. március 17-én. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében a tanulók nem látogathatják az oktatási intézményeket, és elkezdődik a digitális tanrendre való átállás.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Ezt gondolják a gyerekek az internethasználatról

A fiatalok közel 40 százaléka gondolja úgy, hogy túl sokat tartózkodik a virtuális térben - ismertette az InfoRádióban Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista egy, a karantén alatt készített felmérés eredményét. 

A fiatalok 39,5 százaléka érzi úgy, hogy a kelleténél több időt tölt internetezéssel, és minden második úgy, hogy annyit netezhet, amennyit szeretne, szülői jóváhagyással - közölte az InfoRádióban Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista a Magyar Telekom és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2020. április és május között végzett reprezentatív felmérését.

Mint mondta, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a gyerekek hogyan látják a saját netezési szokásaikat, és nem arra, mennyi a ténylegesen ezzel töltött idő.

"Az, hogy a gyerekek több mint harmada gondolja úgy saját magáról, hogy az optimálisnál több időt tölt internetezéssel, nagyban összecseng a szülők érzésével.

Ez mindenképpen biztató, mert azt jelenti, hogy ez olyan téma, amiről elkezdhetünk beszélgetni"

- jegyezte meg Gyurkó Szilvia.

A tavaszi karanténidőszak alatt elvégzett felmérésbe 13-17 éves fiatalokat vontak be, főként a közösségi médiában toborozva a résztvevőket.

Bár azzal a szervezők is tisztában voltak, hogy különféle trükkökkel ennél fiatalabbak is regisztrálnak a közösségi médiában, mivel azonban hivatalosan csak 13 éves kortól tehetnék ezt meg, ezért igyekeztek úgy szűrni a résztvevők életkora szerint, hogy ennek meg is feleljenek a válaszadók. Arra is nagyon ügyeltek a kutatási minta kialakítása során, hogy a fiúk és a lányok aránya közel azonos legyen. Emellett arra is figyelemmel voltak, hogy ne legyen Budapest-túlsúlyos az eredmény, és hogy a valóságnak megfelelően reprezentálja a vidéki városokban, falvakban élő gyerekek véleményét is.

"Épp ezért

valójában többen töltötték ki a kérdőívet, mint ami bekerült a végleges kutatási mintába, mert azt szerettük volna, ha nemenként és lakóhely szerint reprezentatív legyen

- jegyezte meg Gyurkó Szilvia.

A kérdőív elsősorban a gyerekek digitális oktatással, és a karanténidőszak alatti internethasználati szokásaikkal kapcsolatos tapasztalataira volt kíváncsi.

"Általánosságban is kíváncsiak voltunk, hogy mit csinálnak az interneten, mit gondolnak arról, hogy a szüleik mit tudnak az ő internetezési szokásaikról, és hogy milyen változást látnának szívesen azért, hogy nagyobb biztonságban érezzék magukat az interneten, illetve azért, hogy az online tér lehetőségeit jobban kihasználhassák" - mondta Gyurkó Szilvia.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×