eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 15-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Gyorsan eldőlhet, pénzintézet vagy bankcsoport lesz a hármas banki összeolvadásból

Ésszerű lépés - kommentálta Nagy László Nándor, a Világgazdaság főmunkatársa az InfoRádiónak, hogy a Budapest Bank bejelentette, csatlakozik az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és az MKB Bank stratégiai együttműködéséhez, amelyben egy hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét vizsgálják meg és készítik elő.

A három pénzintézet - a Budapest Bank Zrt. az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és az MKB Bank - együttesen jelenleg 1,9 millió ügyfelet szolgál ki és az 1956 hazai bankfiók közel felét, 920 fiókot működtet. Az együttes mérlegfőösszegük pedig megközelíti az 5800 milliárd forintot. Mindez a magyar piac második helyére tenné a közös pénzintézetet - mondta az InfoRádióban Nagy László Nándor, a Világgazdaság főmunkatársa a 3 bank most bejelentett stratégiai együttműködéséről. Az MTB, mint a Takarék Csoport központi bankja, és az MKB május 15-én írt alá szándéknyilatkozatot egy közös pénzügyi holding társaság létrehozásáról, ehhez csatalkozott kedden a Budapest Bank.

Úgy fogalmazott, jelenleg azt lehet tudni, hogy elkezdtek egy közös stratégiai gondolkodást, de azt korábban is jelezték a felek a Takarékbank és az MKB együttműködésének bejelentésekor, hogy egyelőre nem lefutott kérdés, egy pénzintézetként vagy pénzintézeti csoportban fognak működni a jövőben. Mint mondta, a Világgazdaság információi szerint ez egy gyors folyamat lesz, tehát előfordulhat, hogy jövőre már látszik, hogy egy pénzintézet, vagy egy bankcsoport, holdingcsoport jön létre.

"A Takarékbank és az MKB együttműködéséről a pénzintézetek tulajdonosai dönthettek,

de ahhoz, hogy a Budapest Bank be tudjon kapcsolódni ebbe a folyamatba, a kormány jóváhagyására volt szükség"

- jegyezte meg Nagy László Nándor. Ezzel arra utalt, hogy a BB-t korábban megvásárolta a magyar állam, és az EBRD, a kormány és az Erste Bank között létrejött megállapodásnak volt egy olyan kitétele, hogy az állami banktulajdont le kell építeni. Ezért Bártfai-Máger Andreát (a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszert) már korábban megbízta a kormányzat azzal, hogy dolgozza ki a Budapest Bank privatizációjának menetrendjét.

"Ezt tavaly júniusban kellett volna elkészíteni. Egyébként látható volt, hogy nem lesz könnyű feladat. Tavaly nyáron Máger Andrea letette az elképzeléseit, azonban ez egy hosszabb távú gondolat volt" - idézte fel a történteket a főmunkatárs. Észszerű lépésnek látja, hogy a Budapest Bank belépett a Takarékbank-MKB együttműködésbe. Felidézte azt is, hogy Máger Andrea úgy nyilatkozott, hogy a koronavírus-járvány hatására egy felgyorsult, kihívásokkal teli bankpiaci környezet jön létre, amely mind a Budapest Bank, mind a tulajdonos államot is konkrét lépésekre ösztönözte.

"Ez egy olyan lépés volt, amelyet most lehet megtenni,

ennek egyik oka kétségtelen az lehet, hogy azért a vírus hatásai a magyar bankrendszert is komoly kihívások elé állította" - fogalmazott Nagy László Nándor. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint jelentősen csökkenni fog a pénzintézetek nyeresége, akár veszteséges is lehet a szektor.

"Ebben a helyzetben minden olyan konszolidációs lépés, ami a költségek jelentős csökkentésére, a bankméret konszolidációjára irányul - jó lépés.

Emellett pedig ez a rendszer, amiben most vagyunk, a három pénzintézet együttműködése azt garantálja, hogy magyar tulajdonban maradhat egy komoly piaci szereplő"

- tette hozzá Nagy László Nándor.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×