Az Országgyűlés csütörtöki ülésnapján a gazdasági tárgyú törvényjavaslatok voltak fókuszban. A munkát az adótörvények módosításával kezdték, majd a veszélyhelyzetben rendeleti úton kivetett kiskereskedelmi különadót véglegesítő törvénymódosítás általános vitájával folytatták.

Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája felvezetésekor Izer Norbert adóügyi államtitkár ismertette a javaslat főbb pontjait. A Pénzügyminisztérium államtitkára megemlítette, hogy

július elsejétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.

Az adó mértéke 2016-ban még 27 százalék volt. Kitért arra, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével változik a kedvezmények mértéke is: teljes, illetve az adó ötven százaléka alóli kedvezményt lehet igénybe venni. Így a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók, például a munkaerőpiacra újonnan belépők, a három vagy több gyermeket nevelő nők, a szakképzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatásához továbbra is jelentős kedvezményeket nyújt a kormány.

A kisadózó vállalkozás tételes adójára (kata) vonatkozó szabályok szerint a jövőben változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású katások által igénybe vehető pénzbeli ellátások, például a gyet vagy a táppénz alapja is emelkedik. Az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 98 100 forintról 102 ezer forintra, a magasabb mértékű, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésekor 164 ezerről 170 ezer forintra emelkedik az ellátási alap.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentése miatt az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak: a kifizetőt terhelő ekho 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken. A kisvállalati adókulcs a szociális hozzájárulási adó csökkentésével összhangban a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra mérséklődik.

Beszélt a beruházások ösztönzése érdekében hozott módosításról is, amely értelmében a következő négy évben a magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társaságiadó-mentességben is részesülhet. A fejlesztési tartalékot a jelenlegi szabályok szerint az adózás előtti nyereség összegének feléig lehet igénybe venni, a módosítással a teljes nyereségre igénybe vehető ez a kedvezmény azzal, hogy a beruházásra félretett összeg nem haladhatja meg továbbra sem a 10 milliárd forintot - részletezte.

Az államtitkár szerint a bankok járványügyi különadójából 55 milliárd forintra számítanak. A hitelintézeteket egyszeri befizetési kötelezettség terheli és a befizetett összeget a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból adóvisszatartás formájában visszakapják - tette hozzá. Megjegyezte, a javaslat azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyeket a kormány már bevezetett rendeletben, új elem az egyenlő összegű leírás.

Az ellenzéki pártok vezérszónokai a törvényjavaslat általános vitájában szinte kivétel nélkül sérelmezték, hogy a munkavállalók támogatására nem fordít nagyobb gondot a kormány, Burány Sándor (Párbeszéd) azt is megemlítette, hogy a konvergenciaprogramban még 2021-ben is 4 százalék feletti munkanélküliséggel számol a kormány. Sérelmezték az önkormányzati elvonásokat is. Kifogásolták a képviselők azt is, hogy az 55 milliárdos bankadó összegét lényegében kétszer is odaadja a kormány a pénzintézeteknek: egyszer adóleírás, egyszer pedig az MNB NHP Hajrá hiteleinek közvetítésekor marzsként.

Erre reagálva a javaslat általános vitájának lezárását követő zárszavában Izer Norbert

a bankadóról szólva elismerte, hogy előrehozott adófizetésről van szó.

A bankok emellett 3500 milliárd forintos hiteltörlesztési moratóriumot vállaltak, továbbra is fizetik a 2010 után bevezetett mintegy 75 milliárdos különadót, valamint a 200 milliárd forintot meghaladó pénzügyi tranzakciós illetéket - ismertette. Megemlítette azt is, hogy úgy szabták meg az adókulcsot, hogy az a nagyobb pénzintézeteket terhelje. Az önkormányzatokat érintő elvonással összefüggésben azt mondta, a legnagyobb áldozatot a központi költségvetés hozta, a kormány magán kezdte a spórolást.

Véglegesítik a kiskereskedelmi különadót

A kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitájában a kormány expozéjában arról beszélt Izer Norbert, hogy az új adónem megfelel annak az alaptörvény szerinti kritériumnak, hogy az adóztatásnak figyelemmel kell lennie az adóalanyok teherbíró-képességére is. Emlékeztetett a 2010-2012 között már létező hasonló adónemmel kapcsolatos uniós jogvitára, és arra is, hogy az Európai Unió Bírósága rögzítette, hogy a szabályozás nem diszkriminatív attól, hogy a nagyvállalatokra nagyobb kötelezettséget ró, még akkor sem, ha ezen nagyvállalatok történetesen külföldi tulajdonosi hátterűek.

Mivel a járvány elleni védekezési alapba egy kormányrendelet alapján már most is fizetniük kell azonos feltételek szerint a kiskereskedelmi szereplőknek, ezért a törvényjavaslat ezt a létező adót figyelembe veszi.

Ezért a törvény hatályba lépése a kihirdetést követő nap lesz, és a javaslat az adóösszeg meghatározásánál is számításba veszi azt, hogy a kormányrendelet hatálya alatti időszakra már kell adót fizetni

- tette hozzá Izer Norbert. Ismertetése szerint 500 millió forint árbevételig az adó mértéke 0 százalék lesz valamennyi vállalkozás számára, az e küszöbértéket meg nem haladó vállalkozásoknak sem bevallási, sem adófizetési kötelezettsége nem lesz. Jelezte azt is: jelenleg mintegy 35 ezer vállalkozás végez kiskereskedelmi tevékenységet, közülük mintegy kétezer lesz adófizető.

A javaslat szerint az adó mértéke sávosan változik majd:

• az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék,
• az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék,
• az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 2,5 százalék.

Az új adó alapja a nettó árbevétel lesz, az adókötelezettség pedig kifejezetten a kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik, de nem az számít, hogy a vállalkozásoknak mi a TEÁOR szerint besorolása, hanem az, hogy milyen tevékenységet végeznek - ismertette.

Nem lesz adóköteles a gyártó cégnek a nagykereskedő számára történő értékesítése, valamint a nagykereskedő kiskereskedőnek történő értékesítése, ha az nem a nagyközönség számára nyitott értékesítési rendszeren keresztül történik - részletezte a kivételeket.

Megadóztatják a külföldi webshopokat is

Közölte azt is: az adóalanyi körbe tartozik az a Magyarországon nem letelepedett személy vagy szervezet is, amely magyarországi átadási hellyel végez kiskereskedelmi értékesítést, például külföldről üzemeltetett webshopon keresztül ad el termékeket. Kitért arra is: az adó alapja a kiskereskedelmi tevékenységből eredő árbevétel, valamint az az árbevétel, amelyet a kiskereskedő, nem árueladásból, hanem a beszállítójának nyújtott szolgáltatásból ér el, illetve az adóalapba tartoznak a beszállító által nyújtott különböző kedvezmények is.

Annak érdekében - folytatta Izer Norbert - , hogy a sávosan progresszív mértékrendszert ne lehessen kijátszani a vállalat feldarabolásával, a javaslat az adóalap összeszámítását írja elő az adóalany kapcsolt vállalkozásainál abban az esetben, ha kiválás, szétválás vagy eszközátadás történt 2020. április 14-ét követően. Hozzátette: e szabály alól is a lehet kimentést kérni, ha az adózó igazolja, hogy a tranzakciónak volt gazdasági megalapozottsága.

A kiskereskedelmi adó éves elszámolású adó,

az adóévet követően kell az adóbevallást benyújtani az adóévi teljesítményről, ezzel egyidejűleg kell az előző időszak adatai alapján az adóelőleget bevallani és azt két egyenlő részletben megfizetni

- ismertette.

Ellenzéki oldalról elsősorban a javaslat kapcsán azt kifogásolták a képviselők, hogy az kevéssé patrióta, illetve elsősorban arról érdeklődtek, hogyan garantálná a kormány, hogy a válság közepén bevezetett új adó miatt ne bocsássanak el dolgozókat az érintett vállalkozások, valamint hogy ne háríthassák át azt a vásárlókra.

Izer Norbert zárszavában arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt hirdetett veszélyhelyzetben

a kormány eddig 368 milliárd forintos adócsökkentésről és 91 milliárdnyi befizetési kötelezettségről döntött.

A kormány nem tart attól, hogy az új adót jelentős mértékben áthárítanák a kiskereskedelmi szereplők a vásárlókra, mivel az országban 36 ezer kiskereskedő van, amelyek közül 34 ezer nem alanya az adónak. Az érintetteket ezért a piaci verseny fogja visszafogottságra inteni. De ha befolyásolná is az az árakat az adó, minimálisan teszi majd, hiszen annak mértéke 1-2 százalék.