Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
Nyitókép: Pixabay

OECD-felmérés: minden ötödik háztartás létfenntartásra költi bevétele háromnegyedét

A koronavírus-járvány közepette megélhetési felmérés készült.

Az OECD friss elemzését vette górcső alá a Portfolio, témája az elszegényedés, ami a koronavírus-járvány idején is különösen fontos kérdés.

A tanulmány úgy találta, hogy 2010 óta a háztartások rendelkezésre álló jövedelme átlagosan 6 százalékkal nőtt, de épp nem a járványgóc Spanyolországban és Olaszországban, ahol még csökkent is ez az érték.

Az OECD-országokban háromból több mint egy ember pénzügyei bizonytalanok, ami azt jelenti, hogy három hónapon belül bármikor "baj lehet" a kasszával, ha bevétel esik ki. Ennek a kockázata különösen nagy a gyermeket nevelő, iskolázatlan párok körében.

A háztartások legszegényebb ötödénél ráadásul a létfenntartásra megy el a bevételek 75 százaléka.

A probléma már a középosztályban is megjelenik, minden ötödik család ugyanis többet költ, mint amennyit megkeres.

Az elemzés pozitív fejleménynek tartja a távmunka terjedését, de ebben kevéssé érintettek a kis keresetűek - például a brit számok szerint.

Az OECD szerint Magyarországon zsúfolt környezetben él az emberek negyede, de pozitív hozadéka azért van ennek, mert az 50 év fölöttiek 85 százaléka úgy látja, hogy van kihez fordulnia, ha baj van. Hazánk orvos- és nővérellátottsága viszont igen alacsony ezer főre vetítve: 3,5 orvos és 7 nővér jut ennyi emberre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×