8 °C
Az Erste Bank elemzői módosították az eurózóna gazdaságára vonatkozó idei előrejelzésüket, és már 3,5 százalékos visszaesést várnak a valutaövezetben. Ezzel párhuzamosan felülvizsgálták a régiónkra adott becsléseiket, így most szerintük
Kelet-Közép-Európa gazdasága 2020-ban 4,7 százalékkal esik vissza
– idézi a Portfolio.hu az előrejelzést.
A vírus terjedésével egyre több ország hoz további korlátozó intézkedéseket. Emellett folyamatosan hallani olyan híreket, hogy a gyárak leállása is tartósabb lesz a reméltnél – indokolják pesszimizmusukat az elemzők. További borús hír, hogy néhány országban már emelkedésnek indult a munkanélküliség szintje.
Szerintük a külső kereslet visszaesése a kis, nyitott gazdaságokat érintheti, jórészt ez magyarázhatja a magyar GDP 4,2 százalékos visszaesését, illetve a cseh 6,7 százalékos és a szlovák 5 százalékos zsugorodást.
Mint ismert, a válságra adott eddigi válaszok körében többségben voltak a rugalmasabb munkaerő rövidítésére és az átmeneti adókönnyítésre vonatkozó lépések a régióban. Ezek ugyan tompíthatják a negatív hatásokat a munkaerőpiacon, de így is minden országban emelkedni fog várhatóan a munkanélküliségi ráta. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően pedig
a költségvetési hiány is elszállhat
– olvasható.
A fentiek következtében az Erste
4,2 százalékos gazdasági visszaeséssel számol Magyarországon 2020-ban, majd ezt 2021-ben 4,6 százalékos visszapattanás követheti.
Ez az eddigi előrejelzések közül kifejezetten pesszimistának számít a piacon, de a legjobb forgatókönyv is csak 1,5 százalékos növekedéssel számol.
Az Erste Bank szerint a gazdaság visszaesésével párhuzamosan a tavalyi 3,4 százalékról
majdnem megduplázódik a munkanélküliségi ráta,
az idén 6,6 százalék lehet, míg Romániában és Szerbiában a 10 százalékot is meghaladhatja.
A bank elemzői úgy vélik, a gazdasági visszaesés miatt, a kormányzati élénkítéssel együtt az eredetileg tervezett 1 százalék helyett 5,2 százalék lehet a költségvetési hiány a GDP arányában. Ennek köszönhetően pedig az államadósság a GDP arányában 72,7 százalékra emelkedhet a tavalyi 66,4 százalékról.
