Bár 2009-2013 között csökkent, 2014 óta ismét növekedett Magyarországon a táppénzen töltött napok száma, és ehhez kapcsolódóan az egészségbiztosítási kiadás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint - írta a novekedes.hu. 2018-ra több mint egymillióval 26,5 millióra emelkedett a táppénzes napok száma, miközben érdemben nem változott a jogosultak száma. Növekedett viszont a kapcsolódó egészségbiztosítási kiadás:

a KSH adatai alapján a 2016-os 85 milliárd forintról egy évvel később 95 milliárdra, 2018-ra pedig 109 milliárd forintra.

Az egy főre jutó táppénzes napok (tehát a 15 napos betegszabadságon felüli betegségben töltött napok) száma is emelkedésnek indult. 2013-ban még csak 5,2 táppénzes nap jutott egy jogosultra, 2018-ban már 6,6-ra emelkedett az egy biztosítottra jutó táppénzes napok száma.

A kiadások növekedése mellett a kieső munkanapok a gazdasági teljesítményre is negatívan hatnak, ennek ellenére a magyar munkaadók alig támogatják anyagilag, hogy a dolgozók mielőbb visszatérjenek a munkába - summázható az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) országos reprezentatív felmérésének eredménye. Pedig szerintük nemzetközi kutatások is alátámasztják, hogy a védőoltások a megelőzést, a korszerű innovatív terápiák a munkába való gyorsabb visszatérést segítik.

A kutatás szerint az aktív munkavállalók több mint kétharmada (71,5%) számolt be arról, hogy munkaadója nem támogatja gyógyszer szedését vagy védőoltást.

A munkakörhöz kapcsolódó gyógyszer támogatását 18,5 százalék, a munkakörhöz nem kapcsolódó készítmény támogatását pedig mindössze 10 százalék említette.

A válaszadók több mint kétharmada (66,2%) egyetért azzal, hogy az orvos által felírt készítmények növelik annak az esélyét, hogy a munkavállaló betegség esetén minél hamarabb visszatérjen a munkába.