A decemberi 4,7 százalékos inflációs adat nemcsak az elemzőket, de a Magyar Nemzeti Bankot is meglepte, mivel utóbbi is csak 4,6 százalékos szintet várt. Alapvetően az üzemanyag és az élelmiszerek árának jelentős emelkedése miatt nőtt meg ennyire a pénzromlás üteme.

Ugyan a jegybank alapvetően csak az adószűrt maginflációra figyel, mégis, Nagy Márton, az MNB alelnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy

a jegybank mindent meg fog tenni az infláció megfékezése érdekében

- írta a Portfolio. Ugyanakkor talányosan úgy fogalmazott, hogy ha kell,

a monetáris politikai eszköztár minden eszközét felhasználják ennek érdekében, de ha nem szükséges, nem lépnek.

Februárra a jegybank 4,2 százalékot vár, márciusra 3,7 százalékra számít,

vagyis arra, hogy az infláció visszatér a toleranciasávba. Ezt Madár István, a Portfolio vezető elemzője úgy értékelte az InfoRádiónak,hogy óvatosan optimista jövőképet fogalmazott meg a jegybank alelnöke, és ezzel egyfajta nyugalmat sugallt. Ugyanakkor

azt is beismerte, hogy az inflációs cél elérésének kockázata nagyobb lett, mint korábban volt, és a gyengülő forint az kétségtelenül gyorsító hatással van az inflációra.

Nagy Márton megemlítette azt is, hogy már eddig is felléptek a forint elleni spekulációval szemben, a devizaswap tendereken az ajánlatok elutasításával szűkítve a likviditást, és drágítva az ilyen tranzakciókat. A negyedévente esedékes kamatdöntések között alapvetően ezzel az eszközzel próbálják majd befolyásolni az inflációs és az árfolyam szintet.

De az alelnök szerint alapvetően

a beérkező adatok inflációs hatására fókuszálnak majd, különös tekintettel a koronavírus, az olajárak és a forint árfolyam hatására.

Ezzel Madár István szerint azt közölte az MNB, hogy legközelebb márciusban lesz itt az ideje, hogy áttekintse a monetáris politika irányultságát. Szerinte érezhetően húzni szeretné az időt a nagy döntések előtt, és márciusig néhány megnyugtató üzenettel féken tartani forint árfolyamát, és aztán márciusban - remélhetőleg kicsit nyugodtabb körülmények között és hitelesen - tud dönteni majd arról, hogy merre kell tovább folytatni a monetáris politikát. Azzal kapcsolatban azonban a jegybank nem adott különösebb iránymutatást, hogy hogyan tervezi elérni, hogy elérje a 3 százalékos inflációs célját - például hogy szóba jöhet-e a kamatemelés előrehozása - mondta Madár István. Szerinte márciusig még egyébként is sok információ érkezik be a magyar gazdaság állapotáról, ami alapjaiban befolyásolhatja az infláció szintjét: ilyen a koronavírus helyzete, az árfolyam és a hazai bérszintek alakulása.

És megindult az árfolyam

Nagy Márton szavait követően a forint gyors és erőteljes erősödésnek indult, még 338 alá is benézett, majd a délelőtt folyamán 339 környékén stabilizálódott. Délre azonban ismét erősödni kezdett az euróval szemben, és elérte a 337,8-as szintet.

A csütörtöki kormányinfón kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a kormány aktuális álláspontját. A miniszter szerint mivel az árfolyamkockázat kevéssé érinti az állampolgárokat, mint devizahitelezés csúcspontján, ráadásul az államadósságban is csökkent a devizahányad, ezért kevésbé központi kérdés az árfolyam. Egyébként pedig

árfolyamkérdésekben továbbra is a jegybank az illetékes

- tette hozzá Gyulyás Gergely.