Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Fintech megoldások: árfolyam iPaden
Nyitókép: Burak K/Pexels

Évek óta nem látott hozamok a jegybanki szigorítás után

Az elmúlt hetek csendesebb, majd látványosabb jegybanki szigorítását követően van olyan állampapír, ami 3,5 éve nem látott hozamot ígér a befektetőknek.

Meredeken emelkedtek a magyar állampapírok hozamai az utóbbi hetekben, miután az MNB a bankközi kamatokon keresztül burkolt szigorítást hajtott végre - írta a Portfolio.hu. A Magyar Nemzeti Bank előbb a likviditás szűkítésen keresztül enyhébben, majd lényegében szóban interveniálva drágította a bankközi forintpiacot, az alapkamat emelést elkerülendő így próbálva kivédeni a tartós forintgyengülési spirált, ami a carry trade ügyletek miatt alakult ki. Bár árfolyamcélja deklaráltan nincs a jegybanknak, a tartós forintgyengülés inflációs hatásai miatt lépnie kellett az MNB-nek. A portál szerint Nagy Márton alelnök egyértelművé tette: szándékos és tudatos döntés a forint elleni spekuláció drágítása, amit szükség esetén folytathatnak majd.

Ennek persze a bankközi kamatemelkedés révén azonnali hatása volt több területen is: a kamatperiódus végéhez közeledő változó kamatozású forinthitelek tulajai kezdhettek aggódni a következő időszak törlesztőrészleteinek megugrása miatt, másrészt az állampapír piacon is hozamemelkedéssel járt, különösen a rövid lejáratú papíroknál.

Több mint 30 bázispontot ugrott a 3 hónapos referenciahozam február eleje óta, a 12 hónapos diszkont kincstárjegyeknél pedig közel 40 bázispontos volt az emelkedés.

A három hónapos referenciahozam három és fél éve nem volt olyan magas, mint jelenleg.

Ez azt jelenti, hogy a befektetők elkezdtek készülni a szigorúbb jegybanki politikára, ezzel párhuzamosan az utóbbi hetekben felerősödtek a kamatemelésre vonatkozó várakozások is. Sőt, a piac már márciusra 25 bázispontos kamatemelést árazott, bár a szakértők többsége nem tart valószínűnek egy esetleges emelést a jövő keddig első Monetáris Tanácsi ülésen.

A leggyakrabban referenciának tekintett tízéves kötvény hozama február eleje óta szintén nagyjából 30 bázisponttal emelkedett, de ez nem volt annyira látványos. A , a tízéves kötvénynél ez „csak” tavaly július óta nem látott szintet jelent a másodpiaci hozamoknál. A három- és ötéves kötvényeknél a 40-50 bázispontos hozamugrás szintén a tavaly nyári szintekre lökte vissza a jegyzéseket.

Kulcsfontosságú jegybanki döntést a március 24-i MT üléstől vár a piac, amikorra több fontos gazdasági adat is ismertté válik. Kérdés lesz, változtatnak-e az inflációs pályán azt követően, hogy januárban a vártnál magasabbra, 4,7 százalékra ugrott a drágulás üteme, illetve milyen hatással számolnak a tartósan gyenge forintárfolyam miatt.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×