eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A megújított húszezer forintos bankjegy részlete.  Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

Kiderült, mennyit keresett tavaly az átlagmagyar

A KSH szerint kétszémjegyű maradt a keresetek növekedése.

Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 365 100 forint volt, 11,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 11,2 százalékkal, 375 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 242 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 250 200 forintot ért el, 11,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - tette közzé adatait a Központi Statisztikai Hivatal.

Az októberi 2,9 százalékos inflációval számolva az októberi reálkeresetek 8,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

A vállalkozásoknál 11,5 százalékkal 378 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek tavaly októberre, a költségvetési szektorban - közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,7 százalékos növekedéssel 374 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.

A feldolgozóiparban 12,4, az építőiparban 12,7 százalékos volt az átlagkeresetek éves emelkedése, ezzel 338 ezer 600, illetve 291 ezer forintot ért el. A pénzügyi, biztosítási szektorban 12,9 százalékos emelkedéssel 662 ezer forint közelébe emelkedtek a bruttó keresetek, az idegenforgalomban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) 239 ezer forint volt az átlagkereset, 11,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A közigazgatás, a védelem, a kötelező társadalombiztosítás területén alkalmazottak keresete 17,0 százalékkal nőtt egy év alatt és 444 ezer 600 forint volt, a humán egészségügyben 365 ezer 600 forint volt az októberi átlag, 10,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál, míg az oktatásban 4,4 százalékos bruttó béremelkedést mért a KSH, amivel átlépte a 333 ezer forintot.

A múlt év első tíz hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 360 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 370 500 forintot ért el, ami 10,9, illetve 10,0 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×