Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Különleges módon értékesíti olaj- és aranykincsét Venezuela

Kriptovalutáért fogja eladni páratlan nyersanyagkincsét.

Venezuela az országban termelt kőolajat és az arany egy részét nemzeti kriptovalutájáért fogja értékesíti.

Nicolas Maduro venezuelai elnök azt mondta, hogy a jövőben petróért adják majd a kőolajat és az arany egy részét, és hogy már aláírt szerződések vannak arról, hogy a vásárlók petróval fizetnek a venezuelai vasért, acélért és az alumíniumért.

Az államfő szerint sikeresen halad a petro fokozatos bevezetése az országon belül. Így például az év végi ünnepekre időzített plusz juttatásokat a nyugdíjasok és az állami tisztviselők kriptovalutában kapták meg.

A petrót 2018 február 20-án vezették be. A petro fedezetét az ország olajtartaléka adja. Egy petro 1 hordó (1 hordó=159 liter) venezuelai kőolaj árának felel meg.

A venezuelai kormány részben a kriptovaluta kibocsátásával tervezi helyreállítani a megroggyant gazdaságot.

A dél-amerikai ország a világ legnagyobb ismert kőolajkészletével rendelkezik, a térség legnagyobb olajtermelője, a világ egyik vezető olajexportálója. Az olajágazat adja Venezuela devizabevételének nagyobbik részét.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×