Infostart.hu
eur:
355.62
usd:
308.11
bux:
133429.22
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Ellenzéki törvényhozók a kormánypárti frakció üres széksorai mellett a Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető, parlamenti elnök vezette ülésen Caracasban 2019. szeptember 17-én. Guaidó az előző nap bejelentette, hogy összeomlottak a hazáját sújtó belpolitikai válság megoldását célzó tárgyalások Nicolás Maduro megválasztott államfővel. Guaidó 2019. januárban Venezuela ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, átmeneti tisztségét azóta több mint 50 ország elismerte.
Nyitókép: MTI/AP/Ariana Cubillos

Két éve nem látott dolog történt Venezuelában

A Nicolás Maduro venezuelai elnökhöz hű törvényhozók kedden visszatértek az ellenzéki vezetésű parlamentbe, miután az államfő bejelentette a kétéves bojkott végét, azt állítva, hogy szeretné előmozdítani a párbeszédet a mélyen megosztott országban.

Csaknem 40 kormánypárti törvényhozó foglalta el parlamenti helyét kedden a körülbelül 50 közül, 2017 óta először.

Maduro 2017-ben illegitimnek nyilvánította a 167 fős nemzetgyűlést azt követően, hogy az elnökhöz hű legfelsőbb bíróság jogellenesnek minősítette a parlamentet amiatt, hogy képviselői között állítólag olyanok is akadtak, akiket szavazatvásárlással vádoltak meg. A törvényhozók tagadták ezeket a vádakat. A bíróság később azzal vádolta meg a nemzetgyűlést, hogy a venezuelai alkotmányt megsértő jogszabályokat fogadott el.

Maduro kormányzata ekkor létrehozott egy párhuzamos, kormánypárti törvényhozást, hogy felülírja az ellenzéki vezetésű parlament rendelkezéseit.

A venezuelai elnök kitartott amellett, hogy a nemzetgyűlés továbbra is illegitim, de a kormánypárti törvényhozók visszaülnek a parlamentbe egy olyan megállapodás részeként, amelyet ellenzéki képviselők egy kis csoportjával kötöttek a párbeszéd előmozdítása érdekében. Az egyezményt azonban a parlamentet ellenőrző fő ellenzéki pártok nem támogatták.

A Venezuelát sújtó belpolitikai válság az idén tovább mélyült, miután a nemzetgyűlést vezető Juan Guaidó az alkotmányra hivatkozva Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát egy Maduro elleni tüntetésen.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×