Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.28
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ellenzéki törvényhozók a kormánypárti frakció üres széksorai mellett a Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető, parlamenti elnök vezette ülésen Caracasban 2019. szeptember 17-én. Guaidó az előző nap bejelentette, hogy összeomlottak a hazáját sújtó belpolitikai válság megoldását célzó tárgyalások Nicolás Maduro megválasztott államfővel. Guaidó 2019. januárban Venezuela ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, átmeneti tisztségét azóta több mint 50 ország elismerte.
Nyitókép: MTI/AP/Ariana Cubillos

Két éve nem látott dolog történt Venezuelában

A Nicolás Maduro venezuelai elnökhöz hű törvényhozók kedden visszatértek az ellenzéki vezetésű parlamentbe, miután az államfő bejelentette a kétéves bojkott végét, azt állítva, hogy szeretné előmozdítani a párbeszédet a mélyen megosztott országban.

Csaknem 40 kormánypárti törvényhozó foglalta el parlamenti helyét kedden a körülbelül 50 közül, 2017 óta először.

Maduro 2017-ben illegitimnek nyilvánította a 167 fős nemzetgyűlést azt követően, hogy az elnökhöz hű legfelsőbb bíróság jogellenesnek minősítette a parlamentet amiatt, hogy képviselői között állítólag olyanok is akadtak, akiket szavazatvásárlással vádoltak meg. A törvényhozók tagadták ezeket a vádakat. A bíróság később azzal vádolta meg a nemzetgyűlést, hogy a venezuelai alkotmányt megsértő jogszabályokat fogadott el.

Maduro kormányzata ekkor létrehozott egy párhuzamos, kormánypárti törvényhozást, hogy felülírja az ellenzéki vezetésű parlament rendelkezéseit.

A venezuelai elnök kitartott amellett, hogy a nemzetgyűlés továbbra is illegitim, de a kormánypárti törvényhozók visszaülnek a parlamentbe egy olyan megállapodás részeként, amelyet ellenzéki képviselők egy kis csoportjával kötöttek a párbeszéd előmozdítása érdekében. Az egyezményt azonban a parlamentet ellenőrző fő ellenzéki pártok nem támogatták.

A Venezuelát sújtó belpolitikai válság az idén tovább mélyült, miután a nemzetgyűlést vezető Juan Guaidó az alkotmányra hivatkozva Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát egy Maduro elleni tüntetésen.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×