eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Alaposan megemelték a növekedési kötvényprogram keretét

A növekedési kötvényprogram (NKP) keretét az eddigi 300 milliárd forintról 2020. január elsejével 450 milliárd forintra emelik - tájékoztatott a monetáris tanács kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.

A közlemény szerint a tanács nem változtatott az ülésen sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón.

Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon hagyták. A 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton rögzítették.

A közleményben megjegyzik, az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.

A monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében 2019. július 1-jén indították el az NKP-t. A nagy érdeklődés következtében a jegybanki vásárlások 2019 végéig meghaladják a program keretösszegének kétharmadát, miközben a fennmaradó rész várhatóan jövő év elején felhasználásra kerül - indokolta a tanács a keretösszeg megemelését a közleményben.

A legfrissebb Inflációs jelentés részleteit csütörtökön közli az MNB, a kedden nyilvánosságra hozott főbb adatok szerint a 2020-as inflációs prognózis 3,4 százalékról 3,5 százalékra nőtt. A többi évre vonatkozó előrejelzés nem változott, 2019-re 3,3 százalék, 2021-re és 2022-re egyaránt 3 százalék.

  • Az idei évi növekedési várakozásukat 4,5 százalékról 4,9 százalékra módosították,
  • a 2020-ast 3,3 százalékról 3,7 százalékra,
  • a 2021-est 3,3 százalékról 3,5 százalékra emelték,
  • míg a 2022-es változatlanul 3,5 százalék.

A tanács közleményében kiemelték: 2019 novemberében az infláció 3,4, a maginfláció 4,0, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,6 százalékon alakult. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévétől mérséklődik.

Az infláció emelkedését főként az üzemanyagárak esetében megjelenő bázishatás, valamint az élelmiszerárak növekedése magyarázza.

Az elmúlt negyedévben az eurózónában a recessziós félelmek enyhültek, így a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak.

A hazai GDP a korábbi előrejelzésnél enyhén magasabb ütemben bővül a következő években. Az eurózónához történő felzárkózás továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik - áll a közleményben.

A monetáris politika mellett a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) és az anticiklikus fiskális politika is erősíti a makrogazdasági egyensúlyt és csökkenti a külső sérülékenységet. A költségvetési politika a következő években is anticiklikus tartalékokat képez. A gazdaság versenyképességének fokozatos javítása hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható pályán maradjon - hangsúlyozták.

A tanács értékelése szerint az előző kamatdöntés óta a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat nem változott számottevően, ugyanakkor a külső monetáris politikai környezet lazábbá vált az elmúlt negyedévben. A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja viszont előretekintve már nem jelez további lazító lépéseket. Ezzel együtt a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×