eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 6. szombat Csaba
A Mol Nyrt. fúrótornya Hosszúpályi határában 2015. március 19-én. A magyar olaj- és gázipari cég szénhidrogének után kutat Hajdú-Bihar megyében.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Új kutatások indulhatnak Magyarországon olaj és gáz után

Az idei fordulóban öt területre értékesített szénhidrogén, illetve geotermikus energia célú kutatási és kitermelési bányászati koncessziókat az állam. A 2013 óta lebonyolított pályázatokon értékesített jogosultságok után eddig 38 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek.

A 2019-es bányászati tenderre benyújtott pályázata alapján a Mol Nyrt. két területen (Kisvárda és Nyírbátor), a Vermilion Exploration B.V. Kadarkúton és a HHE Group Kft. Pusztaszeren nyert jogosultságot szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére. A Gádoros területére geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására meghirdetett kiírás nyertese az Aspect-TDE Geotherm Kft.

A 2013 óta megjelent hét koncessziós eljárás nyomán több mint 38 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, akár több mint 110 milliárd forint befektetés valósulhat meg.

A bányászati koncessziók megadásáról az innovációs és technológiai miniszter a vonatkozó törvények rendelkezései szerint, a minősítő bizottságok értékelése és javaslata alapján döntött. A nyertesekkel az eredményhirdetéstől számított 90 napon belül köthetik meg a szerződéseket, ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb további 60 nappal meghosszabbítható.

A Csongrád, Csorna, Érd, Zala-Kelet területen szénhidrogén- és a Sajókápolna területen lignit kutatására, feltárására és kitermelésére kiírt ajánlatokra nem érkezett ajánlat, így azok eredménytelenül zárultak.

Az elnyert szénhidrogén koncessziók 20 évre, a geotermikus koncesszió 35 évre szól.

Ezek az időtartamok újabb pályázat kiírása nélkül egy alkalommal, a koncessziós szerződés eredeti időtartamának felével meghosszabbíthatók.

A 2013 óta megjelent korábbi hat bányászati koncessziós eljárás eredményeként összesen 31 szénhidrogén és 3 geotermikus energia koncessziós szerződést kötöttek meg a nyertes pályázókkal.

  • A nyertes cégek eddig, az első hat körben, összesen 14,7 milliárd forint koncessziós díjat,
  • a már termelésbe is állított területek termelése után 21,5 milliárd forint bányajáradékot fizettek be a központi költségvetésbe.

A győztes pályázók kutatási munkaprogramjaik keretében 67 milliárd forint kötelezően teljesítendő és 39,8 milliárd forint opcionális befektetést vállaltak.

2019 első három negyedévében a Magyarországon kitermelt kőolaj 35 százaléka és a kinyert földgáz 10 százaléka származott a koncessziós területekről.

A most lezárult, hetedik körös koncessziós eljárásban a szerződések megkötése esetén a nyertes pályázók 2,41 milliárd forint koncessziós díj befizetését, benyújtott kutatási munkaprogramjukban összesen több mint 5 milliárd forint befektetését vállalták.

Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár az InfoRádiónak megjegyezte: néhány évvel ezelőtt még arra számítottak, hogy a földgáz- és kőolajkitermelés egy fokozatosan csökkenő trendet követően, 10-12 év után lényegében meg fog szűnni. Azonban az új koncessziós kutatásoknak és beruházásoknak köszönhetően nem így történt. A földgáz- és az olajkitermelés is szinten maradt, sőt, az utóbbi években enyhe növekedést is mutatnak – emelte ki Kaderják Péter, hozzátéve, ez a pályázati rendszer legnagyobb sikere, hogy

a hazai kitermelés nagyban hozzájárul az ország importfüggőségének, és ilyen értelemben Magyarország energiafüggetlenségének az erősítéséhez.

Hiszen jelenleg a földgáz esetében 80 százalékos az import aránya, míg a kőolajnál még nagyobb, 90 százalék fölötti az importkitettség.

Az innovációs minisztérium a bányászati kutatási és kitermelési tevékenység elősegítése érdekében az ágazatba irányuló befektetéseket ösztönző újabb koncessziós pályázatok megjelentetését tervezi – közölte az ITM.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Alig van korszerű ingatlan idehaza, de az otthonfelújítási program nagy hajtóerő lehet

Alig van korszerű ingatlan idehaza, de az otthonfelújítási program nagy hajtóerő lehet

Az évente megépülő húszezer új lakás nagyon elenyésző szám a négy és fél milliós országos lakásállományhoz képest – mondta az InfoRádióban az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója. Nagy Gyula arról is beszélt, hogy az otthonfelújítási programban a nyílászárócsere a legolcsóbb beruházás, a homlokzati és födémszigetelés viszont jelentős kiadásokkal jár.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×