Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay

Meglepő változások a magyar iparban

Zajlik a magyar gazdaság szerkezetváltása a high-tech iparágak irányába, amelyek biztosítani tudják a tartós, fenntartható növekedést – hangsúlyozta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a KSH szeptemberi ipari termelési adataira reagálva.

Az ipari termelés szeptemberben 11,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérve, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 9,0 százalékkal emelkedett, augusztushoz viszonyítva 3,1 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye.

György László az InfoRádióban elmondta: meglepő módon a legnagyobb súlyú járműgyártásban, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában jelentősen, az átlagot meghaladó módon gyorsult a növekedés éves üteme az augusztusi 2,0, illetve 5,9 százalék után. Az olyan természetes, nem high-tech iparágak, mint az élelmiszer- és a dohányipar, az átlagnál alacsonyabb mértékben bővül. Vagyis zajlik a magyar gazdaság szerkezetváltozása a high-tech irányába, ami azért fontos az államtitkár szerint, mert ezek tudnak fenntartható növekedést biztosítani a magyar gazdaságnak.

Az első kilenc hónapban a magyar ipar 6,3 százalékkal bővült, gyorsabban, mint a teljes gazdaság,

ami mutatja, hogy az öt évvel ezelőtt meghirdetett iparfejlesztési stratégia kezd beérni - emelte ki az államtitkár. Hozzátette: a magyar ipar a visegrádi országok átlagánál kétszer gyorsabban növekszik, miközben a német csökkent az első kilenc hónapban több mint 4 százalékkal. "Ne legyünk naivak,

Magyarország egy gazdasági értelemben vett kicsi vagy közepes, és a világ egyik legnyitottabb gazdasága. Ez azt jelenti, hogy a világgazdasági folyamatoktól csak ideig-óráig tudjuk függetleníteni magunkat. Most ez sikerül"

- emelte ki György László az InfoRádióban.

Elemzése szerint a magyar ipari termelés bővüléséhez hozzájárul a politikai stabilitás, a kiszámítható üzleti környezet, az alapinfrastruktúrák fejlettsége, az innovációs ökoszisztéma fejlesztése, munkaerőpiachoz igazodó oktatás.

A világban, így az Európai Unióban is szűkössé válik a rendelkezésre álló munkaerő, emiatt a nyugat-európai cégek nemcsak termelést, hanem kutató-fejlesztő tevékenységet is helyeznek ki Magyarországra, jegyezte meg.

György László szólt arról is, hogy a világgazdasági folyamatoktól a magyar gazdaság csak ideig-óráig tudja magát függetleníteni. Az IMF tanulmánya szerint

Magyarországon a high-tech-szektor aránya 70 százalék felett van,

az ITM segíti a magyar vállalatokat, munkavállalókat abban, hogy a XXI. század követelményeinek megfelelhessenek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt, az új miniszter összegzést tett közzé a magyar egészségügy jelenlegi helyzetéről. Mint írta, a jövő héten leül egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, és elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyalnak. Az értékelés szerint ma az egészségügyben elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány és túlóra, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat jellemző, ezért sürgősen tenni kell valamit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatosan egyre inkább saját elnöki háttérstruktúráira támaszkodik a hagyományos intézmények helyett. Miközben Brüsszelben már a kohéziós politikáért felelős főigazgatóság végéről beszélnek, egy alig pár fős stratégiai egység látványosan növeli befolyását az érzékeny politikai ügyekben. A várható átalakítások nagyban tükrözik a közös költségvetés strukturális reformját is. Ugyan sok kritika éri von der Leyen hatalmi terjeszkedését, legalább ennyien bírálják a tehetetlenség miatt a 27 tagország kényétől függő unió egészét is. A most végbemenő változások hosszú időre rányomhatják a bélyegüket az EU jövőjére, de a központosítás ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy kik a felelősség valódi birtokosai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×