Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Untener Kinga virágkötő mester saját beruházásában épülő üzletének és lakásainak építkezésén a nyíregyházi Dózsa György utcában 2017. június 14-én. A városban dinamikusan növekszik az új lakások száma, 2015-ben 91 lakás, 2016-ban több mint négyszer annyi, 371 épült. Az idei év első öt hónapjában 325 lakásra adtak ki építési engedélyt, így várhatóan az év végére 600 új lakás építése kezdődik meg.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Még hogy visszaesés van lakásfronton?

Nincs jele a kifulladásnak a hazai lakáspiacon. A Világgazdaság azt írja, az építési kedv újra élénkül, főleg a községekben. Közben ismét gyorsult a lakásárak növekedési üteme: Budapesten és a vidéki városokban éves szinten több mint 20 százalékos volt a drágulás.

Egyelőre nincs jele kifulladásnak a hazai lakáspiacon, sőt az építési kedv újra élénkülni kezdett, miközben ismét gyorsult a lakásárak növekedési üteme. Budapesten és a vidéki városokban éves szinten több mint 20 százalékos volt a drágulás az első negyedévben - ismerteti a Világgazdaság.

A gazdasági napilap cikke szerint a Központi Statisztikai Hivatal az első fél évben a kistelepüléseken élénkülő építési kedvet jelzett, közben az új lakások piacán egyre számottevőbb a vidéki kínálat.

A községekben 20,4 százalékkal nőtt az építeni tervezett lakások és 4,3 százalékkal az átadottak száma, míg Budapesten 8,6 százalékkal kevesebb lakás készült el nyárig.

Elemzők szerint a növekedést a kivitelezési kapacitások szűkössége fékezheti.

Idén január és június között az országban 6472 új lakás épült, 0,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma viszont 0,9 százalékkal emelkedett. Egy éve ilyenkor fordított trend körvonalazódott, akkor az átadások száma nőtt, az engedélyeké csökkent, ami lanyhuló építési kedvet tükrözött.

Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×