eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Egyre több a külföldi vendégmunkás Magyarországon, már törökök és mongolok is jönnek

Tovább nőhet Magyarországon a külföldi munkavállalók száma - véli a a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Csaposs Noémi szerint ugyanakkor véges azoknak a száma, akik még nem dolgoztak külföldön, elvándorolnának és meg is van a megfelelő szaktudásuk, beilleszkedési hajlandóságuk.

Mióta az Európai Unió tagja, sok külföldi munkavállaló érzi vonzónak és próbálja ki Magyarországot. Az egyik ilyen csoport azok közül kerül ki, akik tanulóként jönnek ide, megszeretik az országot és itt is maradnak - mondta az InfoRádióban a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke.

"Általában különböző szolgáltató központoknál, multinacionális szervezeteknél pályakezdőkként indulnak, de fizikai területen is van lehetőség elhelyezkedni, és nem is csak határon túli magyar ajkúak, hanem más nemzetiségűek is jönnek Ukrajnából, Szerbiából, de akár Törökországból is" - tette hozzá Csaposs Noémi.

Arról, hogy ez a növekvő tendencia hogyan folytatódhat a jövőben, Csaposs Noémi azt mondta, az építőipari gyártás-termelésben nagy a hiány, ez a piac szív fel sok munkaerőt, már mongolokat is. Kérdés ugyanakkor, hogy vonzó marad-e Magyarország, illetve aki mozdul, nem megy-e még nyugatabbra. A szakember szerint

"valamennyire erősödni fog a folyamat, de véges azoknak a száma, akik még nem dolgoztak más országban, elvándorolnának és meg is van a megfelelő szaktudásuk, beilleszkedési hajlandóságuk"

- tette hozzá Csaposs Noémi. A szakember hangsúlyozta:

"egész Európában munkaerőhiány van".

Mint arról az Infostart is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján február végén beszélt arról a célról, hogy a "külföldi munkaerőt legfeljebb ideiglenesen és a környező országokból lehetséges idehívni, és csak a hiányszakmákban".

A kormányfő arról is beszélt, hogy a határ menti térségekben extra növekedést vár a kormány, mert arra számítanak, hogy az Európai Unió politikájával párhuzamosan ezekben a térségekben vegyes gazdaságok fognak létrejönni.

Orbán Viktor szerint ott olyanok is bevonódhatnak a magyar gazdaságba, akik nem Magyarország területén élnek, vagy akár olyanok is, "akik a másik oldalon vannak, és nem is magyar etnikumúak. Tehát a határ menti térségben létrejöhetnek szerb–magyar, román–magyar, szlovák–magyar vegyes gazdasági formációk, és ez a kormány szerint a magyar államnak is érdeke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×