eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Több mint hét év után nyúlt hozzá a kamathoz a jegybank

A jegybank monetáris tanácsa nem változtatott az alapkamat mostani 0,9 százalékos szintjén keddi ülésén. A tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel vállalati kötvényvásárlási programot indít.

A testület viszont szűkítette a kamatfolyosót, az egynapos betét kamatát

a korábbi mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte.

Ezzel 2011 decembere óta először került feljebb a kamatfolyosó alsó széle.

A testület emellett a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát a jelenlegi 400-600 milliárd forintról legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte. A tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel vállalati kötvényvásárlási programot indít.

A keddi ülésről kiadott közlemény szerint a monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg: a változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét.

A tanács monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére - írja közleményében a testület.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása - hangsúlyozzák ezúttal is, hozzátéve: az éves fogyasztóiár-index 2018 közepe óta folyamatosan 3 százalék körül ingadozik, az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalékra emelkedett, így az MNB elérte inflációs célját.

Februárban az infláció 3,1, míg a maginfláció 3,5 százalék volt. A maginfláció emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások magasabb inflációja okozta, amihez a teljes fogyasztóiár-index esetében a volatilis feldolgozatlan élelmiszer- és üzemanyagárak növekedése járult hozzá. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció a januári 3 százalékot követően februárban 3,2 százalék volt.

A tanács szerint a következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik. Az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik. Az inflációt továbbra is változékony tételek befolyásolják, ezért a monetáris tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra - írják.

A monetáris tanács szerint az elmúlt időszakban jelentősen romlottak a globális növekedési kilátások, a globálisan meghatározó jegybankok óvatosabbá váltak. A Federal Reserve bejelentette mérlegcsökkentésének fokozatos leállítását, és - az első kamatemelés későbbre tolódása valamint a mérlegpolitika eredményeként - a laza monetáris kondíciók az eurózónában is tovább maradnak fenn.

A közleményben ismertetik: a most bejelentett új monetáris politikai eszközzel, a növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását kívánja célzottan elősegíteni. Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindult növekedési hitelprogram fix konstrukciót. A jegybank a program keretében a nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott jó minősítésű kötvényeket vásárol, az ennek eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. A részletes feltételeket tartalmazó terméktájékoztatót április végéig közzéteszi a jegybank.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×