Tavaly 15 éve nem látott mértékben növekedett a magyar gazdaság, az Európai Unióban a negyedik legjobb növekedési teljesítményt érte el; a belföldi keresletnövekedésnek volt ez elsősorban köszönhető, ami körülbelül 7 százalékkal nőtt, ezen belül a beruházás 17, a fogyasztás 4,5 százalék körül. Ugyanakkor - mint Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese az InfoRádióban rámutatott - a külkereskedelmi egyensúly érezhetően romlott.

"Mindezekkel összefüggésben a GKI a korábbi 3,2 százalékról 3,5-re növelte az idei várható növekedési ütemet, tehát

annak ellenére, hogy a világgazdaságban egy rosszabb konjunktúra várható,

a tavalyi jó eredmények áthúzódó hatása, illetve az időközben bejelentett élénkítő intézkedés - ilyenek a családpolitikai intézkedések - hatására növelte a GKI a számát" - tudatta Karsai Gábor.

Hogy a belső fogyasztási adatok kompenzálják-e a külső "hűtő hatásokat", arról azt mondta, "rövidtávon

az egyik kockázati tényező a világgazdasági folyamatokban rejlik, vagyis ha az európai konjunktúra még gyengébbé válik, a világkereskedelmi háború pedig új erőre kap, a brexit pedig megállapodás nélkül következik be".

A foglalkoztatásban már csak nagyon kis bővüléssel számol a GKI, egyszerűen azért, mert nincs már szabad munkaerő.

Az infláció esetében a GKI előrejelzése 3,2 százalék az idei évre; a jegybanki lépések lényegében megegyeznek azzal, amit a gazdaságkutató előzetesen gondolt, és

éves átlagban 320 forintos euróval lehet számolni.

A GKI ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy bár most erről még nincs szó, az év végéig alapkamatot emelhet a Magyar Nemzeti Bank.