Infostart.hu
eur:
367.7
usd:
335.04
bux:
143952.49
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pexels.com

Milyen legyen az új kormány és az egyházak kapcsolata? Tarr Zoltán is válaszolt

Fontos cél, hogy legyenek átfogó és átgondolt egyeztetések az egyházakkal, mert ilyenek nem voltak az elmúlt 16 évben – hangsúlyozta a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Szemlélek Klub Állam és egyház kapcsolata a NER után című rendezvényén Budapesten.

Tarr Zoltán az S4 Közösségi és Kulturális Központban Rubovszky Ritával, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatójával és Prőhle Gergellyel, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjével tartott pódiumbeszélgetésen az elmúlt öt hónap egyik komoly eredményének nevezte, hogy „vannak beszélgetések és lehet gondolatokat cserélni”.

A tárcavezető reményének adott hangot, hogy a kormány egy „szakmailag megalapozott”, a társadalmi szolgálat értékét nagyrabecsülő és a társadalomnak segíteni akaró egyházi képviselettel fog tudni tárgyalni a jövőben.

Tarr Zoltán kiemelte: április óta az egyházi vezetők többsége részéről egy „mesterségesen gerjesztett” bizalmatlanság és távolságtartás tapasztalható a jelenlegi kormány felé, a társadalomban pedig egyfajta idegenkedés tapasztalható az egyházak irányába. Ezzel a kettős nehézséggel kell megküzdenie a Tisza-kormánynak, amely azonban arra törekszik, hogy ne üzengetésen, hanem párbeszéden alapuló korrekt kapcsolatot alakítson ki az egyházakkal.

A kormány meg kívánja vitatni az ország helyzetét is az egyházakkal, ugyanakkor egyetlen felekezetre sem kíván befolyást gyakorolni:

nem fog pénzért vásárolni támogatást és politikai kiállást, és nem fog beleszólni az intézmények működésébe sem – szögezte le Tarr Zoltán. Hozzátette: az egyházaknak és a hívőknek ugyanakkor ki kell alakítaniuk valamilyen viszonyulást ahhoz, hogy április 12. óta „gyökeresen megváltozott a helyzet” Magyarországon.

Rubovszky Rita kiemelte: a magyar katolikus egyház tagjainak azon generációja számára, amely a kommunista egyházellenes időszakban szocializálódott, az előző 16 év adott egyfajta biztonságot, ugyanakkor ez a „biztonsági ajánlat” egyben függést is eredményezett az állammal. Az önvizsgálat és az önreflexió kulcsfontosságú a mostani időszakban – szögezte le az igazgató.

Rubovszky Rita az elmúlt 16 év egyik legnagyobb problémájának a Kádár-rendszerben kialakult paternalista társadalmi attitűd mélyülését nevezte. Ez a jelenség az állam és az egyházak kapcsolatára is jellemző volt – emelte ki az igazgató, hangsúlyozva, hogy ennek a mentalitásnak a megváltozásához sok idő kell.

A szegregáció kérdéskörében az egyházakat ért kritikákkal kapcsolatban Rubovszky Rita elmondta: ma Magyarországon az egyházi iskolákban

a közhiedelemmel ellentétben jellemzően nem jól szituált, felső középosztálybeli gyerekek, hanem leginkább az alsó középosztályból származó családok gyerekei járnak.

Az igazgató kiemelte: a legtöbb szülő nem azért íratja a gyerekét egyházi iskolába, mert ott jó anyagi hátterű és szorgalmas gyerekek vannak, hanem azért, mert egy olyan fajta biztonságot kíván adni a gyerekének, „ami az ő életénél egy kicsit több lesz”.

A szegregáció nem iskolai, hanem társadalmi kérdés – húzta alá Rubovszky Rita.

Prőhle Gergely arról beszélt, hogy a legutóbbi népszámláláson is megmutatkozott a hazai egyházak drámai mértékű társadalmi fogyása, ez pedig nyomot hagy a társadalmon és a magyar politikai életen is, amit az is jól mutat, hogy

a különböző médiumokban az elmúlt időszakban drámaian megnőtt az egyházellenes megnyilvánulások száma.

Nem véletlen az, hogy Magyar Péter a választási kampányban nem kívánt az egyházi vezetőkkel találkozni, ugyanis a velük való együtt mutatkozás politikailag már „többet visz, mint hoz” – mutatott rá Prőhle Gergely, aki szerint ezt a jelenséget a hazai egyházaknak tudomásul kell venniük. Úgy fogalmazott: az a kérdés, hogy hogyan lehet az egyházakat kihozni ebből a nagyon rossz kommunikációs helyzetből, és mit tehet közösen a kormány az egyházakkal azért, hogy az egyházak iránti társadalmi előítélet megszűnjön.

Prőhle Gergely a következő időszak egyik legfontosabb kihívásának azt nevezte, hogy az egyház a „missziói parancsot” és a társadalmi szolgálatát úgy tudja véghez vinni, hogy közben ne kelljen folyamatosan a többségi társadalom állandó előítéletével találkoznia.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×